Szergej Lavrov: Az európai nagykövetek tartózkodjanak a beavatkozástól
2024. március 4. 16:56
Személyesen tanácsolta volna az európai uniós tagországok nagyköveteinek Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, hogy ne próbáljanak beavatkozni az orosz elnökválasztásba, de ők két nappal a megbeszélés előtt lemondták a találkozót. Erről hétfőn maga Lavrov számolt be az Ifjúsági Világtalálkozó egyik panelbeszélgetésén, a Szocsihoz közeli Sziriusz szövetségi területen. A tárcavezető elmondta: Moszkva anyagokat gyűjtött arról, hogy az európai országok nagykövetségei hogyan készülnek az orosz elnökválasztásra. Mint mondta, a képviseletek beavatkozási mechanizmusokat hoztak létre, „támogató projekteket” indítottak az orosz rendszeren kívüli ellenzék javára, a nagykövetségeknek pedig ehhez nincs joguk.
„Mi, miután összegyűjtöttük ezeket az információkat, talán másfél héttel ezelőtt, meghívtuk az Európai Unió összes nagykövetét egy velem való találkozóra, ahol külügyminiszterként egyszerűen el akartam mondani a nagyköveteknek, a diplomáciai képviseletek vezetőinek, hogy a legjobb szándékkal azt tanácsoljuk, hogy ne foglalkozzanak ilyesmivel” – mondta a miniszter.
„És mit gondolnak? Két nappal a tervezett esemény előtt, a találkozó előtt, küldtek nekünk egy jegyzéket. Úgy döntöttünk, hogy nem megyünk el. El tudják képzelni a diplomáciai szintű viszonyt olyan államokkal, amelyek nagykövetei félnek eljönni egy találkozóra annak az országnak a miniszterével, ahová akkreditálták őket?” – tette hozzá. Az állami Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ (VCIOM) hétfői közlése szerint az oroszok 70 százaléka biztosan, 10 százaléka pedig valószínűleg részt vesz az elnökválasztáson. 4 százalékuk valószínűleg, 6 pedig biztosan nem voksol majd. 10 százalékuk még bizonytalan. Az országos telefonos felmérést március 2-4. között végezték egy 1600 fős, felnőtt, reprezentatív mintán.
Az orosz parlament felsőháza március 17-re írta ki az elnökválasztást. A Központi Választási Bizottság (CIK) úgy döntött, hogy a választást március 15. és 17. között rendezik meg. Ez lesz az Oroszországi Föderáció történetében az első háromnapos elnökválasztás. A szavazólapon négy jelölt neve fog szerepelni: Vlagyimir Putyin hivatalban lévő elnöké (függetlenként indult), Vlagyiszlav Davankové (Új Emberek párt), Nyikolaj Haritonové (Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja) és Leonyid Szluckijé (Oroszországi Liberális Demokrata Párt).
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Moszkva szerint „lehetetlen felfüggeszteni azt, ami soha nem is volt megbeszélve” – reagált Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a nyugati sajtóban megjelent hírekre, miszerint elhalasztották volna Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Marco Rubio amerikai külügyminiszter tervezett találkozóját.
A csődület egyik elsőszámú vezetőjét szintén erőpolitikával mentették ki a jogállamiság követelményei alól úgy, hogy megszavazták: ne kelljen megmutatnia megalapozott Covid-korrupciógyanúra okott adó SMS-üzeneteit a nyilvánosságnak. Így a korrupciógyanú sűrű felhői továbbra is ott gomolyognak az Európai Parlament széksorai között és fölött.