Az elsőfokú határozat döntő részét helybenhagyva két év börtönbüntetéssel és ugyanennyi időtartamú közügyektől eltiltással sújtotta csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla azt a férfit, aki a vád szerint néhány évvel ezelőtt dzsihadista terrorszervezetek harcra buzdító propagandatermékeit terjesztette.
A Budapest Környéki Törvényszék tavaly januárban háborús uszítás bűntette miatt marasztalta el a magyarországi születésű férfit; T. D. Sz. és a védelem akkor felmentésre, az ügyészség viszont a büntetés súlyosítására tett indítványt. Az elsőfokú ítélet szerint a vádlott harcra buzdító, dzsihadista tartalmakat tett közzé egy németországi online felületen.
Miután a német portálon annak felhasználói az Iszlám Államhoz és az al-Kaidához köthető propagandaterméket - főként muszlim kultúrkörben ismert, harcra buzdító, erőt demonstráló indulókat - tettek közzé, a német hatóság felvette a kapcsolatot a Terrorelhárítási Központtal (TEK). Nekik azt az információt adták, hogy Magyarországon is azonosítottak egy embert, aki 2018-19-ben 18 alkalommal töltött fel radikális tartalmakat a felületre. Ezeket a szolgáltató kiszűrte és eltávolította az oldalról, ennek ellenére a hatóság le tudta menteni az adatokat és azokat továbbította a TEK számára. A magyar hatóság az érintett e-mail-címek alapján felderítette a vádlott nevét, szolgáltatóját, illetve IP-címeit. A férfinak az egyik közösségi oldalon is volt a profilja, amelyből a lakhelye is kiderült.
A Fővárosi Ítélőtábla megállapítása szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékok okszerű mérlegelésével megalapozott tényállást állapított meg, abból helytállóan következtetett a vádlott bűnösségére. A T. D. Sz. által az interneten közzétett dalok alkalmasak voltak arra, hogy az Iszlám Államot dicsőítsék és közvetett módon a terrorista módszerek alkalmazására buzdítsanak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
