Elhunyt Czakó Gábor, a Kossuth- és József Attila-díjas író, kritikus, nyelvrégész, a nemzet művésze szerdán hajnalban, hosszú betegség után halt meg életének 82. évében - közölte a család az MTI-vel.
Czakó Gábor 1942-ben született Decsen. A Pécsi Tudományegyetemen 1965-ben szerzett jogi diplomát, ezt követően 1972-ig jogászként dolgozott.
Az Új Tükör, a Mozgó Világ és a Négy Évszak szerkesztőjeként is tevékenykedett, utóbbinál 1985-86-ban a főszerkesztő-helyettesi posztot is betöltötte. 1989-90-ben az Igen című katolikus lap főszerkesztője lett, 1991-től az Új Magyarország című lapot kiadó Publica Rt. elnöke, 1992-től 1998-ig a Magyar Szemle szerkesztője volt. Szervezője volt a hazai katolikus újságíróképzésnek.
1990-ben Antall József miniszterelnök tanácsadója volt, 1997-től 2001-ig a KDNP képviseletében az MTI tulajdonosi tanácsadó testületének tagjaként dolgozott. 2007-től volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Jelentős alkotása a Várkonyi krónika (regény, 1978) és a Luca néni föltámadása (regény, 1987). Megváltó című - első kiadásában erősen cenzúrázott - regénye kísérlet volt egy tágabb szociológiai és viselkedéslélektani korképhez illő epikus ábrázolásmód kidolgozására.
A nyolcvanas évektől munkáit az újszövetségi etikai indíttatás egyre erőteljesebben határozza meg. Ekkor vált jellegzetes szemléleti formájává és műfajává a fantasztikus parabola, az esszé, valamint a mese és az anekdota (általa rémmesének nevezett) keverékformája. Banga Ferenc illusztrációival több kötete is megjelent (77 magyar rémmese, 77 és fél magyar rémmese, Még hetvenhét magyar rémmese).
Czakó Gábor képzőművészként könyv- és lapterveket, szobrokat, szatirikus "kerti emlékműveket" készített, 1997-ben önálló kiállítása volt az óbudai Banán Klubban. 1997-től a Duna Televízióban Beavatás címmel esszésorozatot készített, a forgatókönyvek könyv alakban is megjelentek.
Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: Helikon szobrászati díj (1960), József Attila-díj (1975), Kortárs-díj (1994), Arany János-díj (2000), Nagy Gáspár-díj (2008), Pro Literatura-díj (2008), Stephanus-díj (2009), Prima Díj (2010).
2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a magyar katolikus újságíróképzés megszervezéséért, a televíziós esszé műfajának megteremtéséért, sokoldalú, műfajgazdag irodalmi munkássága elismeréseként. 2017-ben kimagasló szakmai munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Középkereszt polgári tagozat kitüntetést vehette át. 2019-ben Nemzet Művésze díjat, 2022-ben a Magyar Érdemrend Középkereszt a Csillaggal kitüntetést kapott.
2019-ben a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) tagjává választották. (FOTÓ)
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
