Szili Katalin: Minden magyar számít
2023. december 11. 15:48

Nekünk minden magyar számít, bárhol éljen a világban, és minden magyar számíthat is ránk - hangsúlyozta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómia albizottságának hétfői ülésén.

A főtanácsadó kiemelte: 2023-ra a világ magyarsága "Trianon óta sosem látott módon él együtt". Mint mondta, a magyar kormánynak 2011 óta van nemzetstratégiája, amelynek mentén számos gyakorlati lépés történt az elmúlt évtizedben, például az, hogy a magyar kormány támogatja a határon kívüli magyar közösségek önigazgatási, önkormányzási törekvéseit. "Elősegítjük a közösségek fennmaradását, támogatjuk a magyarságuk megőrzését, az egyéni és közösségi jogaik érvényesülését, a szülőföldön boldogulást, együttműködést" - fogalmazott, hozzátéve: a felelősségvállalást az alaptörvény is rögzíti. Szili Katalin rámutatott, hogy a magyar közösségek "Ausztráliától Kanadáig, Dél-Amerikától Svédországig mindenütt ott vannak", vagyis "elmondhatjuk, hogy ma már világnemzet vagyunk."

Fontosnak nevezte, hogy mindenki élhessen magyarként a saját szülőföldjén, ennek kapcsán azt is megjegyezte: az autonóm közösségek gazdaságilag mindig fejlettebbek, és húzzák magukkal a környező térségeket is. Szili Katalin jelezte: a 2024 második felében esedékes soros magyar elnökség alatt öt fontos nemzetpolitikai alapelvet szeretnének az Európai Unió "asztalára letenni." Az első, hogy a kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy.

A második, hogy az állampolgárság elválik a nemzeti indentitástól. A harmadik, hogy a nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog elismerése. Szükséges az egyéni és kollektív jogok megadása is, "mert ha nincs kollektív jog, akkor minden integrációs törekvés asszimilációhoz fog vezetni" - sorolta, hozzátéve: az ötödik elv, hogy államalkotó tényezőként kell elismerni a nemzetiségi kisebbségi közösségeket minden olyan országban, ahol őshonos nemzeti közösségek élnek. Ennek kapcsán a főtanácsadó fontosnak nevezte az őshonos és az Európában otthont kereső, migrációs közösségek egymástól való elválasztását.

"A nemzeti kisebbségekkel való foglalkozás és szabályozás hosszú távon stabilitáshoz vezet" - állapította meg Szili Katalin, megjegyezve: ha ezt nem teszik meg, akkor a kisebbségek ügye mindig konfliktusforrás marad. A Kárpát-medence magyar közösségeinek helyzetéről szóló beszámolójában Szili Katalin ismertette, hogy a Romániában, Erdélyben élő magyarság létszáma 2022-ben a népszámlálás adatai szerint 1 113 973 fő volt. A magukat magyar nemzetiségűnek vallók közül 977 ezren magyar anyanyelvűnek is vallották magukat - fűzte hozzá. A vajdasági magyar lakosság száma 184 442 fő, ami azt jelenti, hogy tíz év alatt 13-ról 10,48 százalékra csökkent a magyarság aránya - folytatta, hozzátéve: a Vajdaság Autonóm Tartomány azért is különleges, mert etnikailag nagyon sokszínű, 25 különböző etnikai csoport és 6 hivatalos nyelv van a régióban. Minden egyes nemzetiségnek megvan a saját nemzeti tanácsa, így kulturális, oktatási vagy média kérdésekben teljesen önállóak a közösségek - magyarázta a főtanácsadó.

Felvidéken a magyar nemzetiségűek létszáma 2021-es adatok szerint 456 154 fő, a szlovákiai magyarság aránya nyolc és fél százalékos - számolt be, megjegyezve: magyar anyanyelvűnek többen vallották magukat, mint magyar nemzetiségűnek. Mint mondta, Kárpátalján 2001 óta nem volt hivatalos népszámlálás, de különböző felmérések adatai alapján 130 ezer főre becsülhető az ott élő magyarok száma. Szili Katalin felidézte, hogy 2017 és 2022 között számos jogszabály-módosítással szűkítették az Ukrajnában élő nemzetiségek jogait, de mióta Ukrajna az unió tagjelölt országa lett, visszaléptek néhány szűkítéstől. Horvátországban 10 315-en jelölték meg magukat magyar nemzetiségűnek, ebből 7218-an magyar anyanyelvűek - ismertette.

Kitért arra is, hogy a Nemzetpolitikai Kutatóintézetnél elindítottak egy kézikönyvsorozatot, ami a kisebbségeket ismerteti meg a jogaikkal, segítve őket abban, hogy élni tudjanak a jogokkal. A sorozat több része - Erdély, Kárpátalja, Felvidék és Muravidék - már elkészült, a köteteket online is elérhetővé tették a kutatóintézet honlapján - tette hozzá.

MTI
Címkék:
  • Hazai klubfutball: közepes alatt
    Ma a magyar bajnokságot az a Paks vezeti, amely magyar edzővel és magyar játékosokkal küzd. Tudjuk azonban, hogy BL-csoportkörbe jutást ettől a gárdától nem várhatunk. Márpedig a hazai klubfutballnak a BL-ben a helye: a csoportkörnél magasabb szinten.
  • Kik bújhatnak meg az ENSZ mögött?
    Hazánkban több ezer hajléktalan él nem méltóságteljesen. Rájuk miért nem utal a szélsőséges ENSZ-garnitúra? Vélhetően azért, mert ennek az extrémitásnak (is) a kettős mérce a célszerszáma.
  • A szolnoki csata 175. évfordulója
    Az 1849-es csatára emlékezve 28. alkalommal rendezi meg az eseményt Szolnok önkormányzatának megbízásából a Jászkun Magyar Királyi Honvéd Hadikultúra Alapítvány és az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ - tájékoztattak.
  • A Trianon utáni ötödik nemzedék
    Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a Lónyay Utcai Református Gimnáziumban tartott eseményen rendhagyó módon tartott köszöntőt, tekintettel arra, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter betegsége miatt nem jöhetett el, így az államtitkár tolmácsolta a tárcavezető gondolatait.
  • Hazánk a fő kontinensen: Eurázsiában
    Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Iskola tanára hozzászólásában úgy fogalmazott, hogy a nyugati politikai elit a zöld ideológia alapján a kapcsolatépítés helyett a keleti kapcsolatok elvágásán dolgozik, miközben a magyar kormány az "irígy és rosszalló" nyugati pillantások ellenére a keleti és a kínai kapcsolatok ápolásával csak azt teszi, amit a nyugati nagyvállalatok egy része is tett a múltban.
MTI Hírfelhasználó