Ferenc pápa békét kért Szűz Máriától Ukrajnában, a palesztin területeken és Izraelben, valamint a világ összes konfliktus sújtott részén a szeplőtelen fogantatás ünnepnapján Róma belvárosában pénteken tartott szertartásokon.
Megjavult egészségi állapota lehetővé tette, hogy a pápa délben személyesen olvassa fel beszédét a vatikáni palotáknak a Szent Péter térre nyíló ablakából. Az utóbbi hetekben influenzás megbetegedése miatt munkatársai olvastak fel a katolikus egyházfő helyett.
A szeplőtelen fogantatásnak szentelt ünnepnapon, amely Olaszországban állami ünnepnek is számít, Ferenc pápa bejelentette, hogy jövőre megrendezik a gyermekek első egyházi világnapját, amelyet Rómában május 25-én és 26-án tartanak majd.
Péntek délután a pápa a Vatikánból Rómába látogatott. Hagyománynak számít, hogy az egyházfő felkeresi a belvárosban található Santa Maria Maggiore-bazilikát, amely a nyugati világban a Szűz Máriának szentelt legrégebbi kegyhelynek számít. A pápa ebben a bazilikában imádkozik minden külföldi útja előtt és után: ez volt a 115. látogatása a Santa Maria Maggiorében.
A pápa kerekes székben ülve a bazilika egyik kápolnájában található Mária-ikon előtt imádkozott, amely előtt egy arany rózsát is elhelyezett. A Mária-ikont a hívők Róma városa oltalmazójának tartják: elsőként II. Gyula pápa helyezett el arany rózsát a szentképnél 1551-ben, azóta több egyházfő is követte a hagyományt. A Vatikán közlése szerint Ferenc pápa a tradíció felélesztésével a katolikus egyház és Róma városa közötti szoros kötelekét kívánta hangsúlyozni.
A pápa a bazilikában őt váró kerekesszékes gyerekeket is megáldotta.
Ferenc pápa következő állomása a Spanyol-lépcső melletti téren álló Szűz Mária-szobor volt, ahol széken ülve olvasta fel beszédét.
Szavait a nőkhöz intézte, különös tekintettel azokra az édesanyákra, akik "háborúban és a terrorizmus miatt megölt gyermekeiket siratják, az anyákhoz, akik látják gyermekeiket elindulni az elkeseredett remény útjain, vagy megpróbálják őket elszakítani a függőségektől, vagy virrasztanak gyermekeik felett, ha hosszú és súlyos betegségben szenvednek".
Ferenc pápa kifejtette, szükségünk van Szűz Máriára, aki emlékeztet arra, hogy a rossz nem lehet az első és az utolsó szó, "sorsunk nem a halálról, hanem az életről szól, nem a gyűlöletről, hanem a testvériségről, nem a konfliktusról, hanem a harmóniáról, nem a háborúról, hanem a békéről".
Mária oltalmát és irgalmasságát kérte a szegénység, háború miatt elnyomott népek számára, kiemelve az ukrán, a palesztin és az izraeli népet, amelyek "visszazuhantak az erőszak örvényébe".
Mária védelmére bízta az erőszakot elszenvedő nőket: "te egyenként ismered őket, ismered arcaikat" - mondta a pápa. Arra kérte Szűz Máriát, szárítsa fel a nők könnyeit, segítsen a szívekben és elmékben fészket vert erőszak eltávolításában, segítsen a szívek megváltásában. "Tanulási és megtisztulási folyamatra van szükség" - hangoztatta.
A szeplőtelen fogantatás dogmáját IX. Pius pápa vezette be 1854-ben. Akkor a Spanyol-lépcsővel szomszédos téren egy oszlopot helyeztek el, tetején Szűz Mária szobrával.
Szokás szerint a pápát Róma főpolgármestere, a politikai és kulturális élet képviselői, valamint fogyatékossággal élők várták, akiket az egyházfő külön köszöntött.
Szombat délután kapcsolják fel a Szent Péter-téri fenyőfa fényeit, és avatják fel a mellette álló betlehemet.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.