Új állandó kiállítás nyílt Petőfi Sándorról Mezőberényben
2023. december 5. 10:25
Új állandó kiállítás nyílt Petőfi és Orlai - A dallal szerzett barátság címmel az újratelepítésének 300. évfordulóját ünneplő, Békés vármegyei Mezőberényben.
A mezőberényi Orlai házban nyílt tárlat többszereplős, a költő mellett a város szülötte, Orlai Petrics Soma festőművész és a város neveltje, Szendrey Júlia is helyet kapott benne. A kiállítás alkotói összefonják a három szálat: a gyermeklányként Mezőberényben tanuló, majd ide anyaként és aggódó feleségként visszatérő Szendrey Júliáét, a Petrics család tagjainak szeretetét és a költő mély barátságát rokona és művésztársa, Orlai Petrics Somával.
A kiállítás megtervezésében és kialakításában a helyi szakemberek mellett a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete munkatársai nyújtottak segítséget. A tárlat alappillérei azok az anekdoták, melyek Petőfi mezőberényi tartózkodásairól szólnak és a berényi tárgyak, melyek szintén az itt tartózkodásaihoz köthetők: a Petőfi poharaként ismert festett mázas üvegpohár; Bonyhai Benjámin egykori jegyző karosszéke, melyben Orlai megfestette a költőt vagy Kis-Kéry Mihály emlékkönyve, melybe Petőfi írt.
Túri Andrea, az Orlai Petrics Soma Könyvtár, Muzeális Gyűjtemény és Művelődési Központ igazgatója elmondta, a kiállításban a helyi muzeális gyűjteményében őrzött eredeti műtárgyak és dokumentumok mellett festmények, fényképek, dokumentumok másolatai mesélik el Petőfi és Orlai barátságát és Szendrey Júliának az itteni nevelőintézetben töltött éveit. A mezőberényi tárgyakat Irányi István Petőfi-kutató hagyományozta a muzeális gyűjteményre.
Emellett mezőberényi diákok 13 anekdotát jelenítettek meg rajzok formájában, melyek történetét maguk olvasták fel, digitalizálást követően néhány alkotás életre is kel. A történetek mellett megelevenedik a Békéscsabai Jókai Színház Németh László Petőfi Mezőberényben című színdarabjának videófelvétele is.
A kiállításhoz múzeumpedagógiai foglalkozások is társulnak - tette hozzá az igazgató.
Mezőberény újratelepítésének 300. évfordulója alkalmából elkészült egy, a település múltját feldolgozó kötet újabb része is Mezőberény története III. címmel.
A kiadványt Erdész Ádám történész, nyugalmazott levéltárigazgató szerkesztette; a dualizmustól a mai napig ölelték fel Mezőberény történetét. Erdész Ádám a kötet bemutatóján elmondta, "a dualizmus idején adott volt egy mezővárosi típusú település, ahol a jobbágyfelszabadítással amellett, hogy a jobbágyok megkapták a földeket, a közös legelőket is felosztották. Egy olyan társadalom alakul ki, amelyben elég széles a középosztály, ami azért is fontos, mert fogyasztóvá is vált, ezzel segítette a kereskedelem, a kisipar fejlődését is. Elindult a polgárosodás folyamata, ez pedig rányomta a bélyegét a XX. századra".
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Dr. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője Moszkvában, az Orosz Energiahét konferenciáján hangsúlyozta: az energiaellátás nem politikai, hanem gazdasági és biztonsági kérdés. A magyarok és a törökök egyaránt a stabil, megfizethető energiaellátás fenntartását tartják közös érdeknek.
Mióta megkapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László, tőle hangos a média. Ki-ki vérmérséklete szerint fogalmazza meg véleményét a „nagy íróról”, életművéről és nyilatkozatairól. Azóta a könyvtárakban nem lehet hozzájutni könyveihez, mindenki olvasni akarja, mert a többség nem ismeri. Szinte ismeretlenül robbant be a köztudatba, főként irodalmárok olvasták eddig. Az biztos, hogy nálunk soha nem lesz népszerű, mert könyvei túl sötéten festik le a világot, nem könnyed olvasmány posztmodern nyelvezete miatt sem. Mindehhez hozzájárulnak magyarellenes nyilatkozatai, a jobboldali törekvésekre tett megjegyzései, állásfoglalása velük szemben.
Németországban újabb vita bontakozott ki a keresztény gyökerek jövőjéről: a CDU egyik politikusa felvetette, hogy töröljék a Reformáció napját a munkaszüneti napok közül. Pedig Luther Márton öröksége nem csupán egyháztörténeti emlék, hanem az európai lelkiismeret és identitás egyik alappillére.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez. 
