Az Európai Parlament néppárti képviselőcsoportja (EPP) 25 éve folytat párbeszédet a vallási közösségekkel a kölcsönös megértés és együttműködés jegyében, legyen szó a vallásszabadságról, az üldöztetés elleni fellépésről vagy az egyházak társadalmi tanításának meghallásáról Európában - jelentette ki Hölvényi György, az európai néppárti frakció vallásközi munkacsoportjának társelnöke a képviselőcsoport 25. jubileumi vallásközi konferenciáján Santiago de Compostelában.
A kereszténydemokrata uniós parlamenti képviselő az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményében hangsúlyozta: "Az intézményes párbeszéd folytatása sajátos meggyőződésünk és hagyományunk: ezt a munkát egy olyan Európai Parlamentben végezzük, ahol politikai ellenfeleink közömbösek, vagy sokszor támadók az egyházak által képviselt értékekkel és tanítással szemben".
Hölvényi hozzátette: "Változik a társadalom, változnak a témák is. Egy biztos: a kereszténydemokrata elkötelezettség a vallási közösségek irányában a jövőben is, a szélsőségesen szekuláris környezetben is szilárdan megmarad."
Az európai katolikus püspökkari szervezet (COMECE) elnöke, Mariano Crociata püspök, úgy fogalmazott, hogy nyugati kultúra mára kritikus szakaszba ért, mivel a fősodratú véleményformáló csoportok a társadalmi haladás feltételének tekintik a vallások szerepének visszaszorítását Európában. "Ezért is különösen fontos az a küldetés, amelyet az EPP frakció a párbeszéd fenntartása érdekében évtizedek óta betölt" - tette hozzá.
Avi Tawil rabbi, az Európai Zsidó Közösségi Központ vezetője szerint a félelem légkörét Európában is mind jobban érzékelik a vallások követői. A rabbi hangsúlyozta: a békét lépésről lépésre lehet csak építeni ebben a helyzetben, és a sikerhez elengedhetetlen, hogy valamennyi politikai erőt megnyerjék a párbeszéd számára Európában.
Az európai néppárti képviselőcsoport (KEK) 25. alkalommal megrendezett éves konferenciáján felszólalt továbbá Jörgen Skov Sörensen, a KEK protestáns-ortodox európai ernyőszervezet főtitkára, Emmanuel kalcedóniai metropolita a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus képviseletében, Ismat Jahan, az Iszlám Konferencia Szervezetének uniós nagykövete, az EPP frakció számos képviselője, valamint vallási és tudományos szakértők szerte Európából.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
