Több évig tarthat még Oroszország Ukrajna elleni háborúja Olaf Scholz német kancellár szerint.
A jós – faz.net
A szociáldemokrata politikus pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap frankfurti olvasói fórumán arra a kérdésre, hogy miként értelmezendő az a többször megismételt kijelentése, miszerint Oroszország nem győzhet, Ukrajna pedig nem veszíthet a háborúban, kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és országa "identitárius" elképzelések alapján területi követeléseket támaszt és "imperialista agressziót" követ el egy szomszédos ország ellen, amivel veszélyezteti a határok erőszakos megváltoztatásának lehetetlenségéről kialakult egyetértésre épülő európai békét.
Ezért meg kell akadályozni a "békediktátumot", vagyis azt, hogy "befagyasszák" a konfliktust, aminek révén Oroszország ugyan nem hivatalosan, a nemzetközi közösség elismerésével, de gyakorlatilag mégiscsak "imperialista módon bekebelezi Ukrajna egy részét".
Mindez azt jelenti, hogy "Ukrajna nem veszíthet és nem lehet orosz békediktátum, és természetesen azt is jelenti, hogy elkerülhetetlen az orosz csapatok visszavonása" - mondta Olaf Scholz.
Arra a kérdésre, hogy az orosz csapatokat a 2014-ben a nemzetközi jog megsértésével Oroszországhoz csatolt ukrajnai Krím félszigetről is ki kell-e vonni, kifejtette: Németországnak nem az a feladata, hogy Ukrajna helyett tárgyaljon és mérlegelje, hogy milyen megoldás lehet elfogadható, hanem az, hogy kiálljon Ukrajna mellett és támogatást biztosítson az önvédelemhez.
Mint mondta, nem is igen örvend az arról szóló "tanácsoknak", hogy milyen engedményeket kellene tennie Ukrajnának a békéért. Nagy visszafogottságra van szükség ebben az ügyben, és inkább világossá kell tenni, hogy "mindent megteszünk azért, hogy fenntarthassuk támogatásunkat, amíg csak szükséges".
Ez fontos vállalás, hiszen "előfordulhat, hogy kettő, három vagy akár négy évig is eltart még a háború, és nagyon megterhel mindannyiunkat" - tette hozzá Olaf Scholz.
Szólt a többi között kormányának azokról a törekvéseiről is, hogy az "irreguláris migrációt" úgynevezett migrációs partnerségi megállapodásokra alapozva szorítsák vissza. Itt hangot adott annak a véleményének, hogy tehetnek a menekültekről "borzalmas" kijelentéseket egyes politikusok, mint Donald Trump volt amerikai elnök, Orbán Viktor magyar miniszterelnök vagy mások, a maradásra nem jogosult menedékkérőkkel ők sem tudnak mit kezdeni, ha az adott ország nem fogadja vissza ezeket az embereket.
A megoldás "egyetlen reális esélye" szerinte a migrációs partnerségi megállapodás a származási országokkal és a tranzitországokkal. Ezekben a megállapodásokban Németország megnyitja a munkavállalási célú szabályozott, legális bevándorlás lehetőségét a Németországban tartózkodásra nem jogosult emberek visszafogadásáért cserébe - fejtette ki Olaf Scholz.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
