Véget ért a balatoni nádvágási szezon, az idén közel 62 hektárról sikerült learatni a növényt, ennek négyszerese-ötszöröse lenne az ideális - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI megkeresésére.
Az OVF tájékoztatása szerint a 2022-2023. évi nádvágási szezonban 6,16 hektáron történt haszonnád-, és 4,46 hektáron vízminőségvédelmi nádaratás a Balatonnál.
Azok a part menti ingatlantulajdonosok, akiknek fontos a környezetük rendezettsége, ápoltsága, a korábbi évekhez hasonlóan kérhettek engedélyt a telkük előtti nád levágásához, amit a vízügy a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal együttműködve szinte minden esetben megadott - fogalmazott a vízügy. A többnyire magánszemélyek, horgászegyesületek, önkormányzatok által kérelmezett, saját tulajdonú ingatlanok előtti mederszakaszokon összesen 51 hektárnyi területről aratták le ezen a télen a növényt.
Az OVF a válaszában kitért arra is, hogy bár az engedélyekben nyomatékosan felhívják a figyelmet a lábonálló nád égetésének tilalmára, ennek ellenére szinte minden évben történik illegális nádégetés, illetve gyulladnak fel nádasok. Az idén Csopakon 5000 négyzetméternyi, Balatonfőkajáron körülbelül 100 négyzetméternyi nádas égett le.
A főigazgatóság tájékoztatása szerint ideális esetben egy adott területen minden harmadik-negyedik évben le kellene aratni a nádat, így vetésforgószerűen haladva a teljes terület három-négy évente megújulna. Ez a Balaton esetében évi 250-300 hektár nád learatását jelentené, aminek csak a töredéke valósul meg évek óta - írja az OVF.
A főigazgatóság szerint a munkálatok fő akadálya, hogy a nádaratás komoly gépparkot, anyagi és humánerőforrást igényel, továbbá a rendelkezésre álló technológiával biztonságos munka csak teherbíró jégről lehetséges, ami egyre ritkábban alakul ki a Balatonon. "Nem ismerünk olyan, számunkra elérhető technológiát, amely jelentős taposási károkozás nélkül tenné lehetővé a gazdaságos nádaratást jegesedés hiányában" - fogalmazott az OVF.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.