A szovjet csapatok 1939-es lengyelországi bevonulása: "felszabadítás"...
2021. szeptember 17. 17:10

Felszabadító hadjáratnak minősítette az orosz külügyminisztérium a szovjet csapatok 1939. szeptember 17-én megkezdett lengyelországi intervencióját a hivatalos Twitter-oldalán pénteken megjelent összeállításban.

Az orosz diplomáciai tárca mintegy kétperces zenés, archív képekkel illusztrált összeállításának narratívája szerint a Vörös Hadsereg "a lengyelek által 1920-1921-ben megszállt Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát szabadította fel, ahol a lakosság ünnepléssel fogadta". Az anyag azt állítja, hogy a náci Németország, amely 1939. szeptember 1-jén rohanta le Lengyelországot, csatalakozásra szólította fel Moszkvát, amit a szovjet vezetés figyelmen kívül hagyott, "és az utolsó pillanatig" nem kívánt a konfliktusba belépni.
"Amikor világossá vált, hogy a Wehrmacht egységei elérhetik Minszket, döntés született a csapatok (lengyelországi) bevezetéséről" - szólt a felirat, amely a továbbiakban azt közölte, hogy Moszkva nem engedhette meg egész Lengyelország elfoglalását, ami rontotta volna nyugati katonai pozícióit, emellett pedig meg akarta védeni a helyi ukrán és fehérorosz lakosságot.
Az orosz hadsereg "ellenállásba alig ütközve", 12 nap alatt 250-300 kilométert nyomult nyugatra, és elérte az úgynevezett Curzon-vonalat.

Ezt George Curzon brit külügyminiszter javasolta 1920-1921-ben a lengyel-keleti szláv etnikai határ mentén lehetséges demarkációs vonalként, de egyik fél sem fogadta el.

Az összeállítás értelmében a lengyel "katonai-politikai vezetés" szeptember 17-ig Romániába szökött, és Lengyelország "állami léte gyakorlatilag megszűnt" . A történtekért az anyag Vlagyimir Putyin orosz elnököt idézve az akkori lenyel vezetést tette felelőssé.

A szöveg szerint a Szovjetunió korábban többször is javasolta Varsónak, hogy a felek kössenek kölcsönös segítségnyújtási megállapodást a német agresszió elhárítására, a lengyel vezetés azonban elutasította, hogy a Vörös Hadsereggel együtt lépjen fel a Wehrmachttal szemben.

Az összeállítás szerzői történelmi kitérőt téve azzal vádolták meg Varsót, hogy "támogatta a nácik agresszív politikáját, amely megfelelt expanzív terveinek". Idézték Churchillt, aki szerint Lengyelország "egy hiéna mohóságával vett rész Csehszlovákia kirablásában és megsemmisítésében". A szöveg arra is kitért, hogy a második világháború végén Lengyelországot a fasiszta megszállóktól a szovjet csapatok szabadították fel, amelyek a harcokban 200 ezer katonát veszítettek.

Az összeállítás ugyanakkor egy szóval sem említette, hogy a szovjet invázió a Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékának következménye volt, amelynek értelmében a Szovjetunió és a náci Németország befolyási övezetekre osztotta fel Kelet-Európát. A dokumentum értelmében, amelyet csak a "peresztrojka" idején hoztak nyilvánosságra, Moszkva megkapta a Kelet-Lengyelország, a balti államok és a Besszarábia feletti ellenőrzést.

Hitler egyébként a Szovjetunió 1941-ben történt megtámadását követően néhány nap alatt elfoglalta az anyagban a szovjet bevonulás hivatkozási alapjaként emlegetett Minszket.

Vlagyimir Putyin júliusban írta alá azt a törvényt, amely megtiltja, hogy a Szovjetunió, illetve a náci Harmadik Birodalom és az európai "tengelyhatalmak" céljait és tetteit a nyilvánosság előtt egyenlőként tüntessék fel, valamint hogy tagadják a Szovjetuniónak Európa nácizmus alóli felszabadításában játszott döntő szerepét.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságírói kérdésre válaszolva, azt mondta, hogy nem látta az orosz külügyminisztérium által megosztott anyagot, ezért nem is tudja azt kommentálni.

Fehéroroszországban egyébként szeptember 17-ét idén júniusban a nemzeti egység napjának minősítették, mert fehérorosz álláspont szerint 1939-ben a Vörös Hadsereg az 1921-es rigai lengyel-bolsevik békeszerződés után lengyel ellenőrzés alá került fehérorosz területeket szabadított fel. Az Aljakszandr Lukasenka-féle fehérorosz vezetés szerint az ünnepet eddig Varsó érzékenysége miatt nem tartották meg, de miután Lengyelország - a tavalyi fehérorosz elnökválasztás után - az ellenzéket támogatva "beavatkozott Fehéroroszország belügyeibe", ez a szempont elvesztette jelentőségét.
  

MTI
Címkék:
  • Rákosi-korszak: Karácsony megfenyegette a kormányfőt
    Dr. Somogyi János: Soha nem számított kivételes, különleges esetnek és ma sem számít annak, hogy mentális problémákkal küzdő, pszichésen sérült, fél-, vagy egész bolondok kerülnek felszínre, sőt hatalomra. Súlyos esetekben tragikus eredményre vezet, ha ilyen személyek egy ország, vagy akár egy földrész feletti hatalomra jutnak.
  • Az erdő üzem, tanterem – és örökkévalóság
    Ugron Ákos Gábor: Az erdő fenntartása, kezelése, művelése nem érthető meg rövid távú gondolkodással, ahhoz száz években, vagy éppen az örökké fennmaradó végtelenben kell gondolkodni, mert az erdőre mint örökké változó, de örökre fennmaradó életközösségként kell tekintenünk.
  • A kettős mércés EP-szélsőség
    Győri Enikő nem emlékszik parlamenti vitára és felháborodásra azzal kapcsolatban, amikor a szocialista-liberális Gyurcsány-kormány idején, 2006 októberében, a rendőrség szétverte a 1956-os forradalomra emlékező békés tüntetőket. „A rendőrterror erői ma a legeurópaibb pártnak hazudják magukat, és az EP meg őket támogatja" - emelte ki a Fidesz képviselője
MTI Hírfelhasználó