Macron: Franciaország "tartozik" Polinéziának az atomkísérletek miatt
2021. július 28. 16:56

Emmanuel Macron francia államfő szerdán ünnepélyesen elismerte, hogy hazája "tartozik" Francia-Polinéziának az 1966 és 1996 között a Csendes-óceánban végzett atomkísérletek miatt.

"Vállalom és akarom az igazságot és az átláthatóságot önökkel" - mondta a francia elnök Papeetéban, Francia-Polinézia fővárosában tett látogatásán a Franciaországhoz tartozó csendes-óceáni szigetcsoport vezetői előtt tartott beszédében. Elismerte, hogy az atomkísérletek kérdése rányomta a bélyegét a Párizs és Papetee közötti bizalmi viszonyra. Bejelentette azt is, hogy az atomkísérletek miatt sugárterhelést szenvedett helyi lakosok, akik közül többen rákbetegségben szenvednek, a korábbiaknál magasabb kártérítésben fognak részesülni.

"A nemzet tartozik Francia-Polinéziának" - fogalmazott Emmanuel Macron.

Franciaország 1960 és 1967 között a Szahara algériai részén, 1966 és 1996 között pedig a Csendes-óceánon, a Francia-Polinéziához tartozó Mururoa és a Fangataufa korallzátonyokon összesen 210 légköri, illetve felszín alatti atomkísérletet hajtott végre. Az ebben az időszakban a Mururoa-atoll fölött megjelenő nukleáris gombafelhőről készült képek nemzetközi tiltakozást váltottak ki.

Több évtizedes nyomás hatására a francia kormány 2010-ben több millió eurót ajánlott fel kártérítésként a Csendes-óceán déli részén és Algériában végrehajtott 201 atomkísérlet károsultjainak, a folyamat azonban időigényes, ezért sokan máig nem kapták meg az őket megillető összeget.

"Úgy gondolom, hogy igaz az, hogy ezeket a kísérleteket soha nem hajtottuk végre Creuse-ben vagy Bretagne-ban. Azért itt csináltuk, mert messze van, mert ez elveszett hely a Csendes-óceán közepén" - mondta a francia elnök.

Emmanuel Macron ugyanakkor jelezte: "teljesen vállalja" a Charles de Gaulle néhai köztársasági elnök által meghirdetett doktrínát, amelyet valamennyi francia elnök követett annak érdekében, hogy Franciaország a világ egyik atomhatalmává váljon. A francia elnök beszédében nem is kért bocsánatot az atomkísérletek miatt, annak ellenére, hogy az áldozatok egyesületének szervezésében ezt több ezren követelték július 18-án egy tüntetésen, mielőtt Emmanuel Macron Papeetébe érkezett. Edouard Fritch, Francia Polinézia elnöke viszont üdvözölte, hogy Emmanuel Macron "végre azt szeretné, hogy az igazságra fény derüljön 25 évi hallgatás után".

MTI
Címkék:
  • Magyar rajztanítási módszer világsikere
    Huszár Antal: A „Huszár-módszer” 2020-ban egy újabb mértani felfedezésemmel bővült, mely az emberi szem által érzékelt legszebb arány, az „arany-arány”, vagy ismertebb nevén az „aranymetszés” művészetekben történő alkalmazására nyújt forradalmian új megoldás.
  • Nőni fog a nyomás a határon
    A magyar déli határon próbálnak bejutni azok, akik elhagyják Afganisztánt; nőni fog a nyomás a határon - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Röszkén, miután cseh kollégája, Andrej Babis társaságában ellátogatott a magyar-szerb határhoz. Senki sem követelheti, hogy amiért az országainkban sok nemzedék megdolgozott, az sokmilliós migránsbeáramlással semmivé legyen.
  • A klíma gyorsabban változik, mint eddig bármikor
    Áder János köztársasági elnök elmondta, ma globálisan többet fogyasztunk a természeti tőkéből, mint amennyi új tud termelődni. Ezért is fontos a Budapesten tartandó fenntarthatósági expo, amely a megoldásokról szól majd. Lesz emellett tudományos tanácskozás is, amely különböző témákat fog körül járni, mint például a vízválság vagy a közlekedés.
MTI Hírfelhasználó