Határozatot fogadtak el Bidennel szemben az amerikai püspökök
2021. június 19. 16:17

Az amerikai katolikus püspöki konferencia olyan határozatot fogadott el, amelynek értelmében megtagadhatják a szentáldozást az abortuszjogokat támogató politikusoktól. A csütörtökön megtartott online közgyűlésükön a püspökök közül 168-an támogatták, 55-en ellenezték a határozatot, hatan pedig tartózkodtak a szavazás során – tudatták a sajtóval pénteken.

A szavazásnak abból a szempontból volt jelentősége, hogy az részben Joe Biden ellen irányul.

John F. Kennedy óta ő az első katolikus elnöke az Egyesült Államoknak. Biden istenhívő, templomba jár, rózsafüzért tart magánál, beszédeiben gyakran idézi a Bibliát – írja róla a National Public Radio –, ám demokrata párti politikusként az abortusz kérdésében szembekerült a katolikus egyházzal. 2019-ben, elnökválasztási kampánya idején, bejelentette: évtizedeken át támogatta, de most már ellenzi azt a törvényt, amely megtiltja, hogy szövetségi pénzügyi támogatásban részesítsenek művi terhességmegszakításokat.

– Nem hagyhatjuk, hogy nők millióitól vegyék el az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés lehetőségét, és azt a lehetőségüket, hogy gyakorolják az alkotmányban rögzített jogukat – mondta Biden, utalva arra, hogy szerinte manapság túl sok a jogi akadály az abortuszt választó nők előtt. Az egyház álláspontja egyértelmű az abortusszal kapcsolatban, arról azonban heves vita zajlik már egy ideje az amerikai püspökök között, hogy ki lehet-e közösíteni azokat a politikusokat, akik támogatják a művi terhességmegszakítást.

– Az egyház olyan helyzetbe került, amire nem volt korábban precedens. Egy olyan katolikus elnökünk van, aki szembemegy az egyház tanításaival – hangoztatta például Liam Cary, az oregoni Baker püspöke. A BBC beszámolója szerint Kevin Roades, Fort Wayne-South Bend püspöke azt mondta: „A határozat nem konkrét személyeket céloz meg és nem egyetlen téma körül forog, de el kell fogadnunk az egyházfegyelmet, ki kell zárni a szentáldozáshoz való járulástól azokat, akik makacsul kitartanak e súlyos bűn mellett”.

– Ha Biden nálam akarna áldozni, inkább meghalnék, mint hogy kiszolgáltassam neki az Oltáriszentséget – fogalmazta meg sokkal radikálisabb véleményét William Kosco, az Arizona állambeli Buckeye papja, akinek szavait a Vasárnap.hu idézte.

Értetlenkedésének adott hangot azonban Chicago érseke, Blase Cupich, aki szerint „a kirekesztésről beszélnek egyes püspökök, miközben az igaz kihívás az, hogy visszafogadják a hívőket a templomaikba és újraépítsék közösségeiket”. Az amerikai elnököt pénteki sajtótájékoztatóján megkérdezték, mi a véleménye arról, hogy megtagadhatják tőle a szentáldozást. Erre azt reagálta: „Ez egy magánjellegű ügy, de szerintem nem fog megtörténni.”

A püspöki konferencia szavazását a Szentszék is bírálattal illette. Luis Ladaria Ferrer spanyol bíboros, a teológiai kérdésekben illetékes Hittani Kongregáció prefektusa az amerikaiaknak írt májusi levelében figyelmeztetett: a készülő határozat „inkább a viszálykodás, mint az egység forrása lehet, a püspöki karon és a tágabb egyházon belül az Egyesült Államokban”.

„A Vatikán legfőbb aggodalma az, hogy az eucharisztiához való hozzáférést ne használják politikai fegyverként” – fejtette ki Antonio Spadaro jezsuita pap, Ferenc pápa közeli szövetségese is. Hatvan demokrata párti katolikus kongresszusi képviselő ugyancsak a politikai fegyver kifejezést használta, amikor pénteken kiadott közös közleményükben fejezték ki tiltakozásukat.

Az elfogadott határozat ugyanakkor semmire sem kötelezi a püspököket, a szentáldozás megvonásáról saját hatáskörben dönthetnek ezután is. Joe Biden otthona, a Delaware állambeli Wilmington püspöke, Francis Malooly például már korábban közölte, hogy nem fog eleget tenni a püspöki konferencia döntésének. 2019 októberében egy másik pap azonban megtagadta a szentáldozáshoz való járulást az odalátogató Bidentől.

– A szentáldozás annak a jelképe, hogy eggyé válunk istennel, egymással és az egyházzal. A cselekedeteinknek is tükröznie kellene mindezt – indokolta tettét Robert Morey atya, a dél-karolinai Florence egyik templomának papja.

Joe Biden nem az első katolikus politikus, akitől megvonhatják a szentáldozást. – Vezetőt fogunk váltani ebben az országban, hogy megvédhessük a választás jogát – utalt abortuszpártiságára 2004-es elnökválasztási kampánya során a szintén demokrata párti John Kerry. Akkoriban Raymond Burke, St. Louis érseke azt mondta, meg kell tőle tagadni a szentáldozás lehetőségét.

„Az a katolikus, aki nyilvánosan és kitartóan szembeszáll a hit és erkölcs igazságával, nem járulhat a szentáldozáshoz” – fejtette ki nemrég Joe Biden kapcsán is Burke. Francis Arinze nigériai bíboros, II. János Pál pápa egyik legbefolyásosabb tanácsadója pedig Kerry nevének említése nélkül úgy vélte, az abortuszpárti katolikus politikusok „nem alkalmasak” a szentáldozásra. 2007-ben Patrick Kennedy demokrata párti kongresszusi képviselőt kérte fel arra Rhode Island püspöke, Thomas Tobin, hogy abortuszpártisága miatt többé ne járuljon a szentáldozáshoz, mert az nem lenne helyes.

-----------------

Az amerikaiak mintegy 22 százaléka vallja magát katolikusnak, a 2020-as elnökválasztás idején készült felmérések szerint a szavazataik nagyjából fele-fele arányban oszlottak meg a demokrata párti Joe Biden és a republikánus Donald Trump között. A Pew intézet által 2019-ben készült közvélemény-kutatás szerint a katolikusok 56 százaléka helyesnek tartja az abortusz engedélyezését.

MNO
Címkék:
  • Szabadegyetem az identitások védelméről
    "Minden mai aktuálpolitikai vita abból ered, hogy lopakodó, identitásfelszámoló, szuverenitásunkat folyamatosan támadás alatt tartó világot élünk, és a belpolitikába is ez gyűrűzik be."
  • Brüsszel megtámadta Magyarországot: fenyegetőznek
    Orbán Viktor elmondta: abban az 54 oldalas dokumentumban, amelyet az Európai Bizottság elküldött, azt követelik, hogy változtassuk meg a gyermekvédelmi törvényt. A családi jog és a gyermekek jogaira vonatkozó törvények mind nemzeti hatáskörbe tartoznak, de óriási nyomás alá helyeztek bennünket Brüsszelből.
  • Naruhito császár megnyitotta az olimpiai játékokat
    Hivatalosan megkezdődött a XXXII. nyári olimpia Tokióban: a világ legnagyobb sporteseményét Naruhito, Japán 126. császára nyitotta meg.
MTI Hírfelhasználó