Jogállamisági aggályokat vet fel a George Floyd-ítélet
2021. április 21. 23:19

– A George Floyd-ügy, illetve a fekete férfi meggyilkolásával vádolt Derek Chauvin elleni bírósági ítélet még inkább éket ver az afroamerikai és a fehér társadalom jelentős része közé – mondta el a Magyar Nemzet megkeresésére Magyarics Tamás, az ELTE és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, aki szerint az ugyan természetes, hogy egy jogállamban felelősségre kell vonni valakit a tettéért, és el kell ítélni, amennyiben valóban bűnös, de az ügy prejudikálása már nem fér be a jogállami keretek közé. Ezzel az Amerika-szakértő elsősorban arra utalt, hogy a keddi ítélethirdetést megelőzően több demokrata politikus, köztük Maxine Waters képviselő is olyan nyilatkozatokat tett, amelyek szerint „további erőszakot fog szülni”, ha a bíróság ítélete nem felel meg a demokraták szájízének.

– Ez mindenképp új jelenségnek tekinthető az amerikai igazságszolgáltatásban – fogalmazott Magyarics Tamás. Nem véletlen, hogy míg Joe Biden amerikai elnök vagy alelnöke, Kamala Harris üdvözölték az ítélethirdetést, addig a republikánusok inkább azt hangsúlyozták, hogy a politikai hangulatkeltés olyan nyomás alá helyezte az igazságszolgáltatást, amit nem szabadna megengedni.

A szakértő szerint arról természetesen lehet vitatkozni, hogy milyen szakmai, illetve etikai hibákat vétett Derek Chauvin tavaly májusban, és annak tekintetében is ütközhetnek a vélemények, hogy jogos-e az, hogy az egykori rendőrtisztet mindhárom ellene felhozott vádpontban bűnösnek találták, de afelett sem lehet szemet hunyni, hogy az ítélet szinte borítékolható volt, a bíróság ugyanis számos intést kapott a baloldal felől, amelyekben egyértelművé tették: következményei lesznek, ha Chauvin ítélete nem az elvárt forgatókönyv szerint alakul. – Ez már nem nagyon fér bele a jogállamba vagy a demokráciába – húzta alá Magyarics Tamás.

Végletekig megosztott az amerikai társadalom

Magyarics elmondta azt is: az amerikai társadalom megosztottsága az utóbbi évtizedekben erősebb lett, mint valaha. – Sokan 50–50 százalékos társadalomról beszélnek, ezt a szembenállást pedig jól igazolja a tavaly novemberi elnökválasztás is, amelyen Joe Biden amerikai elnök alig néhány millióval kapott több szavazatot, mint Donald Trump egykori elnök – érvelt a szakértő. Hozzáfűzte: a faji egyenlőség kérdése, valamint az úgynevezett pozitív diszkriminációs megközelítés legalább ugyanilyen mértékben megosztja a társadalmat.

– A demokraták az utóbbi évtizedekben erősen támogatták a pozitív diszkriminációs törekvéseket, szemben a republikánusok által vallott „színvak társadalom” víziójával, amelyben elvileg nem lennének pozitívan megkülönböztetve az emberek bőrszín, nemi identitás vagy bármi hasonló attribútum alapján – magyarázta Magyarics Tamás. Hozzáfűzte: a mostani Biden-adminisztráció ráadásul például mesterséges kvótákat is be kíván vezetni különböző – akár szövetségi – munkahelyeken.

– Ez a polarizáció meglehetősen szétzilálta az amerikai társadalmat.

Erre a jelenségre már a ’80-as években is felhívták a figyelmet nemcsak a konzervatív, de a liberális filozófusok, történészek is, ugyanis amennyiben megszűnik minden olyan közösen vallott érték, ami egy társadalmat összeköt, akkor az komoly következményekkel járhat: például külön identitásokat, párhuzamos társadalmakat alakíthatnak ki az afroamerikaiak, a fehérek és a latinók – fűzte hozzá.

A legtöbb bűncselekmény a feketékhez kapcsolódik

Elmondta azt is, ha abba az irányba halad egy ország, illetve a világ társadalomtörténete, hogy egy nemzeti minimumban sem tudnak megegyezni sem a történelmi múltban, sem a jelenben, akkor az alapvetően legyengíti az adott ország külpolitikai reakcióképességeit is. Magyarics Derek Chauvin ügyével kapcsolatban elmondta azt is: noha erről ritkán esik szó a médiában, de az erőszakos cselekmények és lövöldözések túlnyomó része nem különböző etnikai csoportok között megy végbe, hanem etnikai csoportokon belül, az afroamerikaiak pedig különösképpen magasan vannak reprezentálva az effajta esetekben.

Ahogy arról korábban részletesebben írtunk, Derek Chauvin volt rendőrtisztet kedden mindhárom, ellene felhozott vádpontban bűnösnek találta az esküdtszék a Minneapolisban található Hennepin megyei bíróságon. A volt rendőr akár negyven évig terjedő börtönbüntetésre is számíthat. A rendőrtiszt várhatóan meg fogja fellebbezni az ítéletet.

magyarnemzet.hu
Címkék:
  • Az EU-hadsereg ötlete visszafelé sülhet el
    Aligha véletlen, hogy minden Európa Birodalom létrehozására irányuló kísérlet kudarcba fulladt, és ennek alapvető oka az, hogy nincs közös európai identitás. Elvileg létezhetne ilyen, pontosabban létre lehetne hozni ilyen önazonosságot, de ahhoz előbb meg kellene nyílni annak a beszédtérnek, amely egységes narratívára építve elbeszélhetővé és megbeszélhetővé tenné mindezt.
  • Magyar templomfelújítás a Felvidéken
    A hit erősítése a magyarság megőrzését is szolgálja, mert ahol a hit megmarad, ott a közösség is megmarad - jelentette ki Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a felvidéki Révkomáromban kedden.
  • Nagy eredmény a védettségi igazolvány kölcsönös elismerése
    Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Karmelita kolostorban fogadta Milo Dukanovic montenegrói államfőt. A megbeszélés fő témái közül kiemelt a vakcinaigazolványok kölcsönös elismerése, amely nagyban hozzájárul majd a mindkét ország számára kulcsfontosságú turizmus ismételt fellendüléséhez.
MTI Hírfelhasználó