Megemlékezést tartottak gróf Széchenyi István halálának évfordulóján
2021. április 9. 23:54

Nagycenken, gróf Széchenyi István halálának 161. évfordulója alkalmából a Gróf Széchenyi Család Alapítvány néhány tagja megemlékezett a legnagyobb magyarról április 8-án. Aznap a Széchenyi Szabad Akadémia rendhagyó előadására, az És ég az oltár című online programra is invitálták az érdeklődőket.

Széchenyi Tímea, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány elnöke és Széchenyi Krisztián táncművész, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány művészeti vezetője Nagycenk polgármesterével, Csorba Jánossal együtt koszorút helyezett el Széchenyi István sírján, hogy méltó módon megemlékezzenek róla. Széchenyi István halálának évfordulóján online konferenciát is szerveztek, „És ég az oltár” címmel.

„2021 elején az alapítványa legnagyobb magyar születésének 230. évében kihirdette a Széchenyi ünnepi évet. Az emlékezés fontos része az életünknek, főleg ha az emlék példamutató, szeretettel, hittel van megáldva.

Széchenyi István munkássága erre ösztönöz minket: szeretetre, hitre, szorgalmas munkára.

A közösség fontosságára hívtam fel a figyelmet akkor is, amikor az egész Kárpát-haza közösségét kértük az ünnepi évhez való csatlakozásra. A legnagyobb magyar sírja előtt emlékezve jutott eszembe, amit valaha mondott: „Tőlünk függ minden, csak akarjuk”. Ez a gondolat erősít minden nap abban, amit elődeimtől örököltem. Az online megemlékezésen majdnem 100 ember vett részt, ami egy igen magas részvételi arány. A Széchenyi Szabad Akadémia programsorozatot folytatjuk a vírus elmúltával minden hónap utolsó szerdáján” – foglalta össze Széchenyi Tímea.

Kép: Gróf Széchenyi Család Alapítvány

Az online esemény fővédnöke: dr. Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. Első körben Kosztolányi György akadémikus, az MTA alelnöke mondta el védnöki köszöntőjét. Majd Tisza Attila lelkész, szociálpolitikus, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány titkára Széchenyi István spiritualitásáról szólt.

Tevékenységének gazdagsága láttán ugyanis önkéntelenül is megfogalmazódik bennünk a kérdés: életművének létrehozásához honnan jött a belső energia?
Vívódó lelkisége számára az akadályok, a kudarcok, az elutasítások legyőzéséhez szükséges volt spirituális erő? Családi hagyományaik, vallásos értékrendjük időtálló tárházából? Netán az egyéni adottságok, képességek, tehetség sajátos ötvözetének különleges kényszeréből? Esetleg a meggyőződéssel vállalt és vallott személyes kapcsolatból, mely a Teremtő Isten ismeretéből fakadt?

Dr. Gazda István, a Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet igazgatója, a Magyar Orvostörténelmi Társaság alelnöke, az 1991-ben megjelent Széchenyi napjai című kötet összeállítója Széchenyi egészségéről és betegségéről beszélt. 

Dr. Horváth Sándor, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának prodékánja, címzetes egyetemi tanár A mérnök Széchenyi címmel tartott előadást.

Az egyik legnagyobb magyar gépészmérnök és mérnök-pedagógus, Pattantyús Ábrahám Géza 1931-ben A mérnökök nevelése és továbbképzése című előadásában Széchenyit a legnagyobb magyar mérnöknek nevezte. Az előadás gróf Széchenyi István műszaki vonatkozású munkásságának bemutatásán, a megvalósítás során megnyilvánuló mérnöki szemlélet és gondolkodásmód, valamint mérnöki munkamódszerek kiemelésén keresztül világított rá arra, hogy mennyire megalapozott ez az első ránézésre meglepőnek tűnő állítás.

Kép: Gróf Széchenyi Család Alapítvány

Felvidék.ma

felvidek.ma
Címkék:
MTI Hírfelhasználó