Nincs egyértelmű győztese az első elnökjelölti vitának
2020. szeptember 30. 16:17

Minden idők legkaotikusabbnak tartott amerikai elnökjelölti vitáját a személyeskedés, a közbevágások és az értelmetlen birkózás jellemezte. Szabó Dávid külpolitikai elemzővel tekintettük át a tegnap esti vitát.

Még pontozással is nehéz győztest hirdetni, kiütéses győzelemről pedig nem beszélhetünk az első elnökjelölti vitában, amelyet tegnap rendeztek meg Donald Trump jelenlegi republikánus elnök és kihívója, a demokrata Joe Biden részvételével az ohiói Clevelandben. Még a végletekig megosztott amerikai sajtó is szinte egyöntetűen egyetért abban, hogy az elnökjelölti viták történetében a mostani volt legkaotikusabb.

Szabó Dávid külpolitikai elemző a hirado.hu-nak úgy összegzett: „Trump hozta a formáját, Biden ugyan nem zavarodott bele a mondandójába, de belement a földharcba, ami a radikális szavazóit tüzelheti, az idősebb, fehér demokrata szavazókat azonban eltántoríthatja, hiszen mindketten távolra kerültek az úriemberségtől.”

Biden várható vitaszereplésével kapcsolatos előzetes várakozások túlságosan alacsonyra tették a lécet, amit könnyedén átlépett a demokraták jelöltje. Ugyanakkor Trump unortodox, trollkodós vitastratégiája megfelelt a várakozásoknak, sőt, Bident sikerült is belerángatnia a földharcba, de ez nem kényszerítette hibára az alelnököt. „Trump egy bulldog szívósságával kapaszkodik az elnöki székbe, ez át is jött a vita során. A földharc Trumpnak áll jobban, az ő reputációjában benne van már ez a fajta vita, Bidentől mindez némileg idegen, de nem feltétlenül rombolja a népszerűségét” – vélekedett a külpolitikai elemző.

Chris Wallace-nak, a Fox News műsorvezetőjének, aki a vitát igyekezett moderálni, rendkívül nehéz dolga volt: a résztvevők fenntartások nélkül vágtak a másik szavába (főleg Trump elnök), megszólalásaikkal szinte állandóan kiléptek az aktuális témakörből, és a feltett kérdésekre is ritkán adtak választ. Donald Trump közbevágásait nehezen viselte Biden: bár többnyire elhallgatott, amikor az elnök megakasztotta a mondandóját, de egy alkalommal nem tudta visszafogni magát, és kültelki stílusban azt kérdezte a vita szabályaira fittyet hányó elnöktől: befogod végre, ember?

De Biden más alkalommal is személyeskedéssel tudott csak úrrá lenni az érzelmein: az elnököt egyszerűen csak bohócnak nevezte, vagy az Egyesült Államok valaha volt legrosszabb elnökének titulálta Trumpot.

Szabó Dávid szerint a vita legizgalmasabb része az volt, amikor Biden fiai kerültek szóba. „Ennél a résznél Biden személyesen, érzelmileg is bevonódott, de megúszta nyelvbotlások nélkül” – mondta a külpolitikai elemző. Biden mindkét fia szolgált a hadseregben, de az utóbbi időszakban korrupciós ügybe keveredett Hunter Bident drogproblémái miatt eltanácsolták a seregtől, míg az elnökjelölt másik fia, Beau Biden Irakot is megjárta, ám 2015-ben rákban elhunyt.

Politikai értelemben tartalmi meglepetés ugyanakkor nem volt a vitán: Biden nem ítélte el az utcai erőszakot, Trump nem gyakorolt önkritikát a koronavírus-járvány kezelése kapcsán  – mutat rá Szabó Dávid. A vita emlékezetes része volt az a szegmens, amikor Donald Trump arról kérdezte a Black Lives Matter-mozgalom miatti zavargások kapcsán Bident, hogy kiáll-e a törvény és a rend mellett vagy sem.

A külpolitikai elemző szerint lesz majd több vita is, de biztosan nem ilyen formátumban. A vitát „ki fogják herélni, mint a 2006-os Orbán–Gyurcsány-vitát, és csak két-három perces nyilatkozatokat engedélyeznek, kamerába nézve, egymástól elszeparálva. Beszélgetős-vitatkozós, gotcha típusú moderátor nem is kell majd, felesleges, mint azt a mostani vita meg is mutatta”.

A mostani vita egyvalamire biztosan nem volt alkalmas: hogy a bizonytalan szavazók választhassanak maguknak jelöltet, akit alig egy hónap múlva támogatni tudnának az elnökválasztáson. A politika legkevésbé sem vonzó arcát mutatta meg ezen az estén. Bár a bizonytalanok száma jelentősen elmarad a korábbi választásokhoz képest, de éppen olyan billegő államokban, mint Ohio, ahol pár pontos csak a két jelölt közötti különbség, sok elektori helyről dönthet az, ki tud több eddig el nem kötelezett szavazót maga mellé állítani.

Hol vannak már a munkahelyekről, a bevándorlásról, a mindennapi biztonságról, megélhetésről, az amerikai álomról szóló viták… Pedig ezek érdeklik a politikával napi szinten nem foglalkozó, de választani akaró szavazókat. A jelölteknek, főleg Trumpnak, bő egy hónapja maradt a megszólításukra – mondta Szabó Dávid külpolitikai elemző.
 
US-Präsident Donald Trump mit First Lady Melania und Joe Biden mit Ehefrau Jill nach der Debatte
 
Donald Trump és a First Lady Melania, valamint Joe Biden és felesége Jill a vita után Foto: Julio Cortez / dpa
 

Október 7-én Mike Pence jelenlegi alelnök és Kamala Harris demokrata alelnökjelölt Salt Lake City egyetemén vitázik.

Donald Trump és Joe Biden október 15-én a floridai Miamiban és október 22-én a Tennessee államban lévő Nashville egyik egyetemén csaphat össze.

hirado.hu
Címkék:
  • Nincs helye a nemzet főterén: Károlyi és az őszirózsás forradalom
    Tisza István meggyilkolásában a Budapesti Katonatanács játszhatott szerepet; a népköztársaságot, mint államformát kétezer ember „döntötte el” a mai Kossuth téren; Károlyi Mihály a trianoni katasztrófa után jó kapcsolatokat ápolt Edvard Beneš csehszlovák elnökkel – derült ki többek között Ligeti Dáviddal folytatott beszélgetésünkből.
  • Donald Trump, a héjabőrbe bújt galamb (7.)
    Az amerikai elnök nem indított új háborút, és a már meglévőket is próbálta lezárni.
  • Orbán: a magyar ma is templomépítő nemzet
    A kormány ezután is kész a Magyarországi Református Egyház mellett állni, amikor majd az országos tisztújításuk után "új lendülettel fognak a magvetéshez, a vetés gondozásához és a betakarításhoz" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a reformáció emléknapján a csömöri református templom felépüléséért tartott hálaadó istentiszteleten.
MTI Hírfelhasználó