Amerikai választások: Biden vezet, de nem lefutott a vetélkedés
2020. szeptember 20. 09:23

A közvélemény-kutatások Joe Biden előnyét mérik alig hat héttel az amerikai elnökválasztás előtt, de elemzők szerint Donald Trump hátránya nem behozhatatlan a választási rendszer sajátosságai miatt. A választás a billegő államokban dől el. Idén a levélszavazatok miatt csúszhat az eredményhirdetés.

Négy éve Hillary Clinton hárommillióval több szavazatot szerezett, mint a republikánusok jelöltje, ám az elnökválasztás mégis Donald Trump viszonylag sima győzelmét hozta.

Az amerikai választási rendszerben ugyanis semmilyen jelentősége nincs annak, ha az egyik jelölt az összesítésben a legtöbb szavazatot kapja az „országos listán”, ugyanis az elnök személyéről az 538 fős elektori kollégium dönt.

Az elektori szavazatok száma megegyezik az adott állam kongresszusi helyeinek számával, amely arányos az állam lakosságával. A szövetségi államok súlyát időnként felülvizsgálják, hogy pontosabban tükrözze a választói akaratot.

A BBC által közzétett adatok alapján a teljes lakosság körében Biden előnye a hivatalban lévő elnökkel szemben 7,4 százalékpontnyi, 50 százalékos támogatottság mellett.

Első ránézésre simának tűnhet a választás kimenetele, de elemzők szerint szó sincs erről. A választást mintegy tucat „csatatér” állam eredménye dönti el. Ezek az úgynevezett billegő államok, amelyek egyszer az egyik, máskor a másik oldalra szavaznak.

Közismert, hogy Kalifornia vagy New York hagyományosan a demokraták bázisa, míg az olyan államokban, mint Texas, Wyoming vagy Oklahoma, a republikánusok stabilan őrzik pozíciójukat, így ott a demokratáknak nem sok babér terem.

Bár Texas esetében az elemzők felhívják arra a figyelmet, hogy a demográfiai tendenciák – a spanyol ajkú bevándorlók növekvő száma – miatt a korábbiaknál szorosabb lehet a verseny.

Hova billen a mérleg nyelve?

Ezért a kampányban a két jelölt leginkább a billegő államokra helyezi a hangsúlyt.

Donald Trump 2016-ban három tagállamban (Michigan, Pennsylvania és Wisconsin) összesen 80 ezerrel több szavazatot gyűjtött be, mint riválisa, amely 0,06 százaléka a 137 millió érvényesen leadott szavazatnak.

Ez a három állam összesen 46 elektori szavazathoz segítette Trumpot, aki összesen 304 elektori voksot gyűjtött be. Vagyis a republikánus jelölt a három közép-nyugati államban aratott győzelem nélkül biztosan nem lehetett volna elnök.

Pontosan ezért elemzők és a politika iránt fogékonyak sem az országos népszerűségi adatokat bogarásszák, hanem az egyes államokban az erőviszonyokat.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a billegő államokban a demokraták jelöltje áll nyerésre. A The Guardian több közvélemény-kutató összesített felmérése alapján arról írt, hogy a kulcsfontosságúnak számító Floridában (29 elektori szavazat) Biden előnye hibahatár közelében mozog 1,9 százalékponttal, míg Pennsylvania (20 szavazat), Michigan (16 szavazat) és Arizona (15 szavazat) államokban 4,4, 7,1, illetve 5,5 százalékpontost előnyt mértek nála.

Kiélezett a küzdelem Ohióban (18 szavazat), ahol Trump előnye 0,5 százalékpontos, míg Iowában (6 szavazat) 2 százalékpontos.

A BBC összesítése szerint hét olyan billegő állam van,  amelyet Trump 2016-ban megnyert, de most Biden áll nyerésre (Arizona, Florida, Michigan, Észak-Karolina, Ohio, Pennsylvania és Wisconsin). Az elnök magabiztosan vezet Iowa és Georgia államokban.

A választások előtt három elnökjelölti vitát is tartanak, amely sorsdöntő lehet a választás kimenetelére. Az első szeptember 29-én az ohiói Clevelandben, majd október 15-én a floridai Miamiban és 22-én Nashville-ben, Tennessee államban.

Szavazás járvány idején

A 2020-as választás a koronavírus-járvány miatt is különleges lesz. Politikai viták kereszttüzébe került a levélszavazás kérdése. Jelenleg az állampolgárok 33 tagállamban és Washington D.C.-ben szavazhatnak ezzel a módszerrel. 2016-ban 40 millió ember szavazott így, amely idén akár 80 millió is lehet egy felmérés szerint.

A levélszavazás legfőbb előnye, hogy a választók már a szavazás napja előtt leadhatják a voksukat. Mivel az alkotmány szerint a választást munkanapon, november első keddjén – ami idén november 3. – tartják, sok választó számára az egyetlen megoldást a szavazásra ez a lehetőség biztosítja.

A demokraták a koronavírus-járványra hivatkozva a levélszavazást szorgalmazzák, míg a republikánus oldalon ezzel kapcsolatban kételyek merültek fel, és sokan a szavazás tisztaságát féltik.

A levélszavazások megnövekedett száma miatt fennáll annak a lehetősége, hogy nem sikerül összeszámolni időben a szavazatokat, és elhúzódik az eredményhirdetés.

Egyes szövetségi tagállamokban, például New Jersey-ben a demokrata párti kormányzó már el is rendelte, hogy minden szavazópolgárnak küldjék ki postán a szavazócédulákat.

Az amerikai állami postaszolgálat (USPS) is a politikai csatározások középpontjába került. A demokraták azzal vádolják az állami céget, hogy reformintézkedéseivel akadályozza a levélszavazás zavartalan lebonyolítását.

A cég vezetője cáfolta, hogy postahivatalokat zárnának be vagy csökken a nyitvatartási idejük.

Donald Trump elnök Twitter-üzenetében elég világgossá tette álláspontját a levélszavazás kérdésében. Augusztus 19-i bejegyzésében azt írta: „ha tüntetni tudtok személyesen, akkor szavazni is.”

hirado.hu
Címkék:
  • Nincs helye a nemzet főterén: Károlyi és az őszirózsás forradalom
    Tisza István meggyilkolásában a Budapesti Katonatanács játszhatott szerepet; a népköztársaságot, mint államformát kétezer ember „döntötte el” a mai Kossuth téren; Károlyi Mihály a trianoni katasztrófa után jó kapcsolatokat ápolt Edvard Beneš csehszlovák elnökkel – derült ki többek között Ligeti Dáviddal folytatott beszélgetésünkből.
  • Donald Trump, a héjabőrbe bújt galamb (7.)
    Az amerikai elnök nem indított új háborút, és a már meglévőket is próbálta lezárni.
  • Orbán: a magyar ma is templomépítő nemzet
    A kormány ezután is kész a Magyarországi Református Egyház mellett állni, amikor majd az országos tisztújításuk után "új lendülettel fognak a magvetéshez, a vetés gondozásához és a betakarításhoz" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a reformáció emléknapján a csömöri református templom felépüléséért tartott hálaadó istentiszteleten.
MTI Hírfelhasználó