A horvát állmfő a HDZ miniszterelnök-jelöltjét bízta meg a kormányalakítással
2020. július 16. 16:22

Zoran Milanovic horvát államfő csütörtökön Andrej Plenkovicot, a július 5-i előrehozott választásokon győztes jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnökét bízta meg a kormányalakítással, miután a HDZ a vele eddig is kormánykoalícióban lévő liberális Horvát Néppárttal (HNS), valamint a Reformistákkal és a kisebbségi képviselőkkel megállapodást kötött a közös kormányalakításról - jelentette a helyi sajtó.

Andrej Plenkovic a kormányalakításhoz éppen elegendő, 76 támogatói aláírást gyűjtött össze a 151 fős parlamentben, ezt követően pedig harminc nap áll rendelkezésére, hogy kormányt alakítson. Az ügyvezető kormányfő ugyanakkor csütörtökön, a kabinet utolsó ülésén közölte: már jövő hétfőn megtartja alakuló ülését az új összetételű parlament, két nappal később pedig már bizalmat is szavazhat a kormánynak.

A már hivatalosan is miniszterelnök-jelölt Plenkovic a sajtónak elmondta: a kormány előtt számos nehéz - politikai, gazdasági, pénzügyi és közegészségügyi - kihívás áll, emiatt is fontos, hogy mielőbb megalakuljon az új kabinet.

Bejelentette, hogy a kampányban tett ígéretéhez híven csökkentik a minisztériumok számát húszról 16-ra. Néhány tárcát összevonnak, a miniszterek személyéről hétfőn ad tájékoztatását. Négy miniszterelnök-helyettese is lesz a kormánynak. A koalíciós megállapodás szerint közülük egyet a szerb kisebbségi képviselők javasoltak.

Plenkovic jelezte: még a választások előtt azt szerette volna, ha minden kisebbségi képviselő támogatja a kormányt. Erről a választásokat követő napon sikerült is megállapodni.

"Tény, hogy más partnerekkel is tárgyalhattunk volna, de ezt most más időkre halasztottuk, amiért a potenciális partnerek a kampány alatt zsarolóan viselkedtek" - mondta, majd hozzátette: ezért azokkal a képviselőkkel működnek továbbra is együtt, akikkel az elmúlt négy évben is együttműködtek.

"Akik támogatni szeretnének minket, önkéntes alapon megtehetik" - hangsúlyozta. A választásokon harmadikként befutó jobboldali szuverenista és klerikális Miroslav Skoro eszéki horvát üzletember, népszerű énekes által létrehozott Haza Mozgalomnak ugyanis egyik feltétele azt volt, hogy Plenkovic nem lehet kormányfő.

A két héttel ezelőtti választásokon a HDZ a diaszpóra három képviselőjével együtt 66, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) irányította Restart Koalíció pedig 41 mandátumot szerzett a 151 tagú törvényhozásban. A harmadik helyen a Haza Mozgalom áll 16 mandátummal. Átlépi az ötszázalékos parlamenti küszöböt 8 mandátummal a jobboldali Híd Függetlenek Listája (Most), valamint 7 mandátummal a Mozemo! (Képesek Vagyunk Rá!) nevű újbalos-zöld szövetség, a választások meglepetése. Három parlamenti helyre számíthat a Párt Névvel és Vezetéknévvel (Stranka imenom i prezimenom) elnevezésű balközép pártszövetség, egy-egy helyre pedig a kisebbik kormányzó párt, a liberális Horvát Néppárt (HNS) és Radimir Cacic Reformisták nevű pártja.

A nemzeti kisebbségeknek garantált nyolc képviselői hely körül hármat a szerb, egyet-egyet a magyar, az olasz, valamint a cseh és szlovák képviselő tölt be, az összes többi nemzetiséget pedig két honatya képviseli majd az új összetételű parlamentben. A magyar kisebbségi képviselői helyért egyetlen jelölt indult, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke, aki képviselő volt a leköszönő parlamentben.

A részvételi arány 46,90 százalékos volt, ami alacsonyabb a négy évvel ezelőttinél, amikor a választásra jogosultak 52,59 százaléka járult az urnák elé.

Az 50 éves Andrej Plenkovic jogász. A horvát külügyminisztériumban kezdte pályafutását, a HDZ-be 2011-ben lépett be. A párt élére 2016 júliusában választották meg, miután Tomislav Karamarko akkori elnök lemondott tisztségéről. A szeptemberi előrehozott parlamenti választásokat követően Kolinda Grabar-Kitarovic korábbi államfő októberben kormányalakítással bízta meg. Négy nyelven beszél, diplomataként korábban Brüsszelben is dolgozott.

MTI
Címkék:
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • A Hagia Sophia története
    Claudio Monge olasz Domonkos-rendi szerzetes hosszú évek óta Isztambulban él. A Vatikáni Rádiónak adott interjúban felidézte a Hagia Sophia hányattatott történetét.
  • Soros: Európa ellenségei ellenzik a nyílt társadalom eszméjét
    Interjút adott a Népszavának Soros György, a milliárdos spekuláns, aki ma ünnepli 90. születésnapját. Az agg agitátor kijelölte az EU-n belüli ellenségeit, amelyek Magyarország és Lengyelország. A világpolitikában pedig Oroszországtól és Kínától tart Soros, aki továbbra is kiáll az örökkötvények gondolata mellett.
  • Építeni akarunk, nem rombolni
    Augusztus elsejétől Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező, a Nemzeti Színház igazgatója a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke. Az előadásaival egész Európában nagy sikert elért, számos külföldi díjat is nyert művész ellen példátlan támadás indult.
MTI Hírfelhasználó