A koronavírus képes terjedni a levegőben is
2020. július 11. 18:58

Az Egészségügyi Világszervezet vezetői a legutóbbi napokig sem voltak hajlandóak elfogadni a zárt térben lebegő vírusrészecskék fertőzőképességéről, betegséget okozó voltáról szóló kutatások egyre szaporodó bizonyítékait.

Ezért 32 ország 239 tudósa nyílt levélben kelt ki a WHO tarthatatlan álláspontja ellen. Miközben a nemzetközi szervezet képviselői magát a kutatási célt is kevéssé tartják meggyőzőnek, a koronavírus világszerte új áldozatokat talál magának, riasztó mértékben szaporítva a fertőző gócokat piacon, hivatalban, bárban, étteremben, kaszinóban. A jelenség pedig megerősíti mindazt, amire a járványügyi szakemberek hónapok óta figyelmeztetnek: a vírus, a zárt terek légterében hosszasan megmaradva, megfertőzi az ott tartózkodókat.


Ha a pandémia terjedésében jelentős tényező a levegőben való terjedés – főként a zsúfolt zárt terekben, ahol nem kielégítő a szellőztetés –, a járvány féken tartása szempontjából ez súlyos következményt jelent. Ezért a tudósok következtetése az, hogy zárt térben is fontos a maszk viselése, még olyan helyzetben is, ahol amúgy van mód a megfelelő távolságtartásra. A koronavírusos betegeket gondozó egészségügyieknek magasabb minőségi fokozatú (N95) maszkra van szükségük, hogy kiszűrje a mások által kilélegzett legapróbb cseppeket is. Az iskolákban, ápolási otthonokban, lakóházakban, munkahelyeken hatékony, nagyteljesítményű szűrőket kell beépíteni, hogy a szellőzőrendszerek minimalizálják a levegő visszaáramlását. Az ultraibolya fényt is célszerű eszközként bevetni beltérben, a vírusrészecskék elpusztítására.
 
A WHO hosszú ideig kitartott álláspontja mellett, miszerint a koronavírus elsősorban a légzőszervekből kijutó nagy cseppek révén terjed. E cseppek köhögéssel, tüsszentéssel, de akár beszéddel kerülnek a felületekre, vagy fertőzőtt kézzel történő érintéssel. Ezért fordult a pandémiával foglalkozó 239 szakértő a WHO-hoz, a tudományos bizonyítékokra utalva, hogy vizsgálják felül álláspontjukat, ugyanis ezenkívül a levegőben megmaradva is fertőzést okozhat a koronavírus. A WHO még a koronavírusról szóló június 29-i frissített közleményében is úgy fogalmazott, a levegőn át való vírusfertőzés csak olyan orvosi eljárás során történik meg, mely aeroszolt, azaz 5 mikronnál kisebb átmérőjű cseppecskéket hoz létre. A WHO szerint a megfelelő légcsere és az N95-ös maszk csak ilyen esetekben szükséges, illetve változatlanul a kézmosás az elsődleges megelőzési stratégia. Az infekciókontrollért felelős egyik WHO-vezető, dr. Benedetta Allegranzi ma is úgy véli, hogy a levegőben való vírusterjedésre vonatkozó bizonyítékok nem meggyőzőek. „Az utóbbi hónapokban többször is kifejtettük, bár lehetségesnek véljük a fertőzés ilyen módját, szerintünk semmiféle világos, egyértelmű bizonyíték ezt nem támasztja alá. Vita zajlik e téren” – ez a WHO tisztségviselő álláspontja. Ám ezt több kollégája nem osztja.
 
Ezzel szemben több tudós – közülük többen a WHO szaktanácsadói – határozottan állítják, hogy a koronavírus terjedhet a levegőben. A munkatársakat megdicsérik a szorgalmasan tartott napi eligazítások miatt, ám egy belső levelezés olyan képet fest a világszervezetről, hogy a WHO eljárása minden jó szándéka ellenére sem tekinthető példaszerűnek. A testületet nagyon merev, túlzottan „medikalizált” nézetek kötik gúzsba. Ami a tudományos bizonyítékokat illeti, ha a napi tényekhez szabva kell aktualizálni ajánlásaikat, az eljárás lassú, kockázat- és vitakerülő. A WHO leginkább elkötelezett védelmezői is úgy látják, hogy az említett bizottságnak szemléletet kellene váltania. Szélesebb körből választani a szakértőket, enyhíteni a bizonyítékokra vonatkozó kritériumain. Egy ennyire gyorsan haladó járvány idején ez különösen alapvető volna.
 
A levegőminőséggel és az aeroszolokkal (az aeroszol levegőben szétoszlott részecskékből áll) foglalkozó szakértők 36 tagú csoportja április elején sürgette, hogy a WHO vegye figyelembe a koronavírus levegőben való terjedésére vonatkozó egyre nagyobb számú bizonyítékot. Több eset kapcsán merült fel ugyanis a levegőben való terjedés lehetősége, pl. Németországban a húsipari dolgozók körében kialakult góc kapcsán, de hasonló esetek voltak az USA-ban, Nagy-Britanniában, Franciaországban – járványügyi szakértők szerint az ilyen üzemekben meg kell változtatni a munkavégzés feltételeire vonatkozó előírásokat. A példákra hivatkozva hangsúlyozzák, hogy a zárt, különösen a rosszul szellőző, túlzsúfolt terekben a légáram közvetítette vírusfertőzés betegségkitöréseket okoz.
 
A legtöbb épületben „a légcsere mértéke a kelleténél jóval alacsonyabb, s ez lehetővé teszi a vírus akkumulálódását a levegőben, nagyobb fertőzési kockázatot okozva” – mondja dr. Marr. Akkor fertőzőképes a leginkább, amikor az emberek ismételten kerülnek egészen közeli kontaktusba egymással. Főként zárt térben, fedett helyen, és talán leginkább nagy tömegeket vonzó (úgynevezett szuperterjesztő) események alkalmával. (A szakértők azt is hozzáteszik, hogy a legtöbb fertőződött nem terjeszti a vírust. Az, hogy kiből lesz szuperterjesztő, inkább a körülményeken, és nem a biológián múlik.)
 
Az eddigi elővigyázatossági ajánlások eddig is szigorúbbak voltak, mint amit a WHO sokáig javasolt, pl. a szájmaszk használatát a legtöbb EU-tagállam jóval hamarabb javasolta már. A többi szervezet, így az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) rég hangsúlyozta a tünetmentesek fertőzőképességét is, mielőtt ezt a WHO is elfogadta volna, ugyanígy a felületekről történő esetleges fertőzésátvitelt is.
 
Az aeroszolok szerepe a vírus terjesztésében valószínűleg csak korlátozott – állítja dr. Paul Hunter orvosprofesszor (Kelet-Angliai Egyetem, Fertőzésmegelőzési Bizottság). De ha a WHO bizonyíték hiányában is forszírozná a szigorú ellenőrzési előírások bevezetését, mégis csökkenne a fertőzések száma.
 
Fordította: Fazekas Erzsébet, újságíró; Forrás: 239 Experts With One Big Claim: The Coronavirus Is Airborne (nytimes.com)
 
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes belgyógyász, hematológus

 


 
webbeteg.hu
Címkék:
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Felveszik a kesztyűt a balliberális szélsőség ellen
    A nemrég alakult Megafon célja olyan internetes kommunikátorok képzése, akik a konzervatív, nemzeti hangok felerősítése által lehetőséget adnak a valódi politikai preferencia kialakításában.
  • Homályos fogalmakra épülő szankciórendszerek
    A jogbiztonság már önmagában tiltja egy olyan homályos fogalom bevezetését európai uniós kötelezettségként, mint a jogállamiság - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a Die Welt című német napilapnak adott, pénteken megjelent interjúban. "Általános hiányosságok" - ez a kommunizmusra emlékeztet.
  • Karácsony alkalmatlan a városvezetésre
    Virtuális politizálás Budapesten - A Tarlós-korszak tudatos építkezését felváltotta a virtuális politizálás időszaka, megelevenedni látszik a Demszky-éra utolsó éveire jellemző pangás kora. Mindez a 2022-es választásra készülő „habarékellenzék” kormányzásra való képességét is előre jelzi.
MTI Hírfelhasználó