A járvány árnyékában emlékeznek a 25 évvel ezelőtti srebrenicai mészárlásra
2020. július 11. 18:45

A koronavírus-járvány rányomta a bélyegét az eredetileg nagyszabásúnak szánt megemlékezésre, amelyet a srebrenicai mészárlás 25. évfordulóján szerveztek szombaton a kelet-boszniai városban.

A korábbi évekhez képest jóval kevesebben vettek részt rajta. A szervezők ugyanis előzetesen arra kérték a polgárokat, hogy tartsák be a járványügyi előírásokat, és ne vegyenek részt nagy számban a megemlékezésen. Felhívták a figyelmet arra, hogy a Srebrenica melletti Potocariban létesített emlékparkot és temetőt bármely más napon felkereshetik, hogy leróják a kegyeletüket az áldozatok előtt. A járvány miatt az idén nem voltak szervezett utazások busszal Potocariba, és a külföldi vezetők is csak videóüzenettel rótták le kegyeletüket, külföldi delegációk és diplomatát sem voltak jelen.

A megemlékezés keretében kilenc újonnan azonosított áldozatot temettek el, és ezzel 6652-re nőtt az ott eltemetett áldozatok száma.

A kelet-boszniai Srebrenica az 1992-1995-ös boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, majd a következő napokban lemészároltak. A vérengzést, melyet a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartanak, a hágai Nemzetközi Törvényszék több, háborús bűnösök ellen folytatott perben népirtásnak minősített.

A fő felelősként megnevezett Ratko Mladic hadseregparancsnok és Radovan Karadzic akkori boszniai szerb elnök évekig bujkált, de végül Szerbiában elfogták őket, és kiadták Hágának. Előbbit 40 év letöltendő börtönbüntetésre, utóbbit pedig életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a nemzetközi jogi testület.

Ratko Mladic fellebbezett az ítélet ellen, fellebbviteli eljárását többször elhalasztották az elítélt egészségügyi állapotának romlása, később pedig a koronavírus-járvány miatt. Eredetileg még az idei évben ítéletet hirdettek volna, a járvány miatt azonban várhatóan erre csak jövőre kerül sor.

A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet a boszniai bíróságok mondtak ki, 25 embert ítéltek el, míg Hágában 14 egykori szerb katonai vezetőt és politikust találtak bűnösnek, Szerbiában öt, Horvátországban pedig két ítélet született a srebrenicai mészárlás ügyében.

Az áldozatok felkutatása máig folyik, újabb és újabb tömegsírokat fedeznek fel, és a maradványokból DNS-vizsgálattal azonosítják a halottakat. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekmények történtek Srebrenicában, de a gyilkosságokat nem lehet népirtásnak minősíteni. Bosznia-Hercegovina többségében bosnyákok és horvátok lakta része, a Bosznia-hercegovinai Föderáció gyásznappá nyilvánította július 11-ét.

MTI
Címkék:
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • A Hagia Sophia története
    Claudio Monge olasz Domonkos-rendi szerzetes hosszú évek óta Isztambulban él. A Vatikáni Rádiónak adott interjúban felidézte a Hagia Sophia hányattatott történetét.
  • Soros: Európa ellenségei ellenzik a nyílt társadalom eszméjét
    Interjút adott a Népszavának Soros György, a milliárdos spekuláns, aki ma ünnepli 90. születésnapját. Az agg agitátor kijelölte az EU-n belüli ellenségeit, amelyek Magyarország és Lengyelország. A világpolitikában pedig Oroszországtól és Kínától tart Soros, aki továbbra is kiáll az örökkötvények gondolata mellett.
  • Építeni akarunk, nem rombolni
    Augusztus elsejétől Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező, a Nemzeti Színház igazgatója a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke. Az előadásaival egész Európában nagy sikert elért, számos külföldi díjat is nyert művész ellen példátlan támadás indult.
MTI Hírfelhasználó