Kevés a személyi változás az új francia kormányban
2020. július 6. 22:39

A jobbközép Gérarld Darmanin volt költségvetési miniszter váltja a szocialista Christophe Castanert a belügyminiszteri tisztségben a hétfő este kinevezett új francia kormányban, amelynek legtöbb tagja már az előző kabinetben is szerepet vállalt.

Az Emmanuel Macron államfő által múlt héten kormányátalakítással megbízott Jean Castex 31 tagú kabinetjéből 22-en már az előző kormányban is miniszterek voltak. A köztársasági elnök ügyelt a nők (17) és férfiak (14) közti arányok megtartására. A tárcavezetők átlagéletkora 50 év.

Emmanuel Macron a Twitteren jelezte, hogy azt szeretné, ha a "küldetéssel és összefogással" megbízott új kormány olyan politikát képviselne, amely "alkalmazkodni tud a nemzetközi változásokhoz és válságokhoz". Az államfő a gazdaságösztönzést, a szociális kérdések újragondolását, a környezetvédelmet, a köztársasági rend helyreállítását, és az európai szuverenitás védelmét jelölte meg.

A 37 éves Gérald Darmanin a modern francia történelem legfiatalabb belügyminisztere, Nicolas Sarkozy egykori államfő (2007-2012) politikai felfedezettjének számít, 2017-ben csatlakozott Macron táborához. Kinevezése a belügyi tárca élére hatalmas ugrás lehet a politikai karrierjében. Egy állítólagos 2009-es nemi erőszak miatt ugyanakkor két héttel ezelőtt a semmítőszék döntése nyomán újraindult ellene az az eljárás, amelyet korábban egyszer már lezárt az ügyészség.

A tárcát eddig a szocialistáktól érkezett, és Macron egyik legközelebbi politikusbarátjának számító Christophe Castaner vezette, de a rendőrökkel történt sorozatos konfliktusai miatt végleg távoznia kellett a kormányból.

A szocialista Jean-Yves Le Drian maradt a külügyminiszter, a jobboldali Bruno Le Maire megőrizte a koronavírus-járvány szociális és gazdasági következményei miatt kibővített gazdasági tárcát. A népszerű jobbközép politikus Macron kormányainak egyik fő pillérévé vált, és az idei 11 százalékos deficit mellett az ő dolga lesz őszre összeállítani a gazdaságösztönző csomagot.

Környezetvédelmi miniszternek a baloldalról érkezett, de 2017 óta a kormánypárthoz tartozó Barbara Pompilit nevezte ki Emmanuel Macron államfő. Az előző szocialista államfő, Francois Hollande kormányában a biodiverzitásért felelős államtitkárként dolgozó 45 éves politikus lesz az új kormány harmadik legerősebb embere az új hierarchia szerint, miután a köztársasági elnök kiemelt kérdésként kezeli a környezetvédelmet, és kibővítette a minisztérium hatásköreit. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a múlt heti önkormányzati választásokon a legtöbb nagyvárosban előretörtek a Zöldek.

Sajtóhírek szerint az államfő több Zöld-párti politikusnak is posztot ajánlott az új kormányban, de egyikük sem vállalta, mert már a 2022-es elnökválasztásra készülve Macron legfőbb ellenzékeként kívánnak politizálni.

A környezetvédelmi tárca előző vezetője, Elisabeth Borne lett az új munkaügyi miniszter. Jean-Michel Blanquer maradt az oktatási, Olivier Véran pedig az egészségügyi miniszter, ahogy Florence Parly vezetheti továbbra is a védelmi minisztériumot.

Óriási meglepetést jelent a baloldali kötődésű Eric Dupond-Moretti sztárügyvéd kinevezése igazságügyi miniszternek, aki perben áll az ügyészséggel, amiért a Nicolas Sarkozy ellen folyó egyik eljárásban őt is megfigyelték. Sajtóhírek szerint Macron már régóta konzultált az ügyvédek folyamatos tiltakozása miatt a tárca átalakításáról a sztárügyvéddel, de a kinevezés akár provokációként is értelmezhető.

"Az igazságügy élére egy olyan szélsőbaloldali aktivistát kinevezni, aki a legfőbb ellenzéki párt, a Nemzeti Tömörülés betiltását szeretne, ígéretes" - írta ironikusan Marine Le Pen pártelnök a Twitteren.

Roselyne Bachelot, aki Nicolas Sarkozy államfősége alatt az egészségügyi tárcát vezette - majd népszerű televíziós műsorvezető lett - az új kulturális miniszter, a tárca eddigi vezetője, a szintén jobboldali Franck Riester ezentúl a külkereskedelmi miniszteri posztot tölti be.

Az ötéves mandátumának több mint felénél tartó Macron, több vitatott reform után saját szavai szerint szeretné politikáját megújítani, miközben a tetszési mutatója 38 százalékon stagnál, az ország a koronavírus-járvány miatt recesszióval küzd, a kormánypárt pedig vereséget szenvedett az önkormányzati választásokon.

Emmanuel Macron "új arcokat, új tehetségeket" ígért, de a személyeket tekintve ennek Eric Dupond-Morettin kívül nincsen jele az új kabinetben. A francia hírtelevíziók kommentárjai szerint olyan, mintha Nicolas Sarkozy ízlése és tanácsai alapján állította volna össze a névsort az államfő. Az köztudott, hogy a jelenlegi államfő gyakran konzultál az elődjével.

Az új kormány kedden tartja első ülését, majd Emmanuel Macron a július 14-i nemzeti ünnepen hosszabb televíziós interjút ad, amelyben bemutatja a 2022-es választásokig a kormányzati célokat, Jean Castex miniszterelnök pedig a rákövetkező napokban tartja meg programbeszédét a nemzetgyűlésben.
 

MTI
Címkék:
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • A Hagia Sophia története
    Claudio Monge olasz Domonkos-rendi szerzetes hosszú évek óta Isztambulban él. A Vatikáni Rádiónak adott interjúban felidézte a Hagia Sophia hányattatott történetét.
  • Soros: Európa ellenségei ellenzik a nyílt társadalom eszméjét
    Interjút adott a Népszavának Soros György, a milliárdos spekuláns, aki ma ünnepli 90. születésnapját. Az agg agitátor kijelölte az EU-n belüli ellenségeit, amelyek Magyarország és Lengyelország. A világpolitikában pedig Oroszországtól és Kínától tart Soros, aki továbbra is kiáll az örökkötvények gondolata mellett.
  • Építeni akarunk, nem rombolni
    Augusztus elsejétől Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező, a Nemzeti Színház igazgatója a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke. Az előadásaival egész Európában nagy sikert elért, számos külföldi díjat is nyert művész ellen példátlan támadás indult.
MTI Hírfelhasználó