Vértanúként temették el a francia gyarmatosítás áldozatait
2020. július 5. 18:17

(Fotó: EPA/Stringer)

Vértanúként helyezték végső nyugalomra Algériában vasárnap, az ország függetlenségének évfordulóján a francia gyarmatosítás 24 kivégzett áldozatát, akiknek koponyáit Franciaország visszaszolgáltatta.

A 24 koporsót, amelyek pénteken érkeztek Algériába, 21 ágyúlövéssel köszöntötték, Algír kikötőjében pedig felzúgtak a hajókürtök. Az áldozatok többségét az 1948-49-es, Buzján sejk-féle felkelés idején fogták el és végezték ki a francia gyarmatosító erők. Agyonlőtték, majd lefejezték őket. Koponyáikat trófeaként szállították Franciaországba, ahol mindezidáig a párizsi természettudományi múzeumban őrizték őket. Algír 2018-ban kérvényezte hivatalosan a földi maradványok visszaszolgáltatását Párizstól, miután egy algériai történész 2011-ben felfedezte őket a múzeum gyűjteményében.

„Különleges nap ez Algéria számára” – szögezte le Szaíd Sengriha algériai vezérkari főnök. „Az imperialista Franciaország gyarmatosításának ellenálló vitéz harcosokat évtizedeken át ízléstelenül mutogatták, mint valami ókori leletet, emléküket és méltóságukat semmibe véve” – tette hozzá Sengriha.

Buzján sejk és társai maradványait pénteken az algíri kultúrpalotában ravatalozták fel, ahol szombaton tömegek rótták le tiszteletüket az algériai ellenállás első harcosai előtt. Az algériai nemzeti lobogóval leborított koporsókat délelőtt katonai tiszteletadással, Abdel-Madzsid Tebbun algériai elnök jelenlétében helyezték végső nyugalomra Algír legnagyobb temetőjében, az el-Aliában, nem messze az ország korábbi államfőinek és nemzeti hőseinek nyughelyétől.

(Fotó: EPA/Stringer)

Algéria 132 éven át, 1830 és 1962 között volt francia gyarmat, és 1954-tol 1962-ig tartó véres szabadságharcban vívta ki függetlenségét. A maradványok visszaszolgáltatását Emmanuel Macron francia elnök még 2017-ben ígérte meg Algériának. Az ország gyarmatosítását pedig még elnökké választása előtt emberiesség elleni bűnnek nevezte.

Abdel-Madzsid Tebbun algériai elnök a France 24 hírcsatornának adott szombati interjúban leszögezte, hogy szembe kell nézni a múlttal, s Algír továbbra is bocsánatkérést vár Franciaországtól a gyarmati időkben történtek miatt. Algéria a többi között azt követeli, hogy Franciaország számoljon el azzal a 2200 emberrel, akik a függetlenségi háború idején tűntek el, és a Szaharában végrehajtott nukleáris kísérletekkel is vessen számot, „amelyek a mai napig szedik áldozataikat”.

(Fotó: EPA/Stringer)

hirado.hu - MTI
Címkék:
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Felveszik a kesztyűt a balliberális szélsőség ellen
    A nemrég alakult Megafon célja olyan internetes kommunikátorok képzése, akik a konzervatív, nemzeti hangok felerősítése által lehetőséget adnak a valódi politikai preferencia kialakításában.
  • Homályos fogalmakra épülő szankciórendszerek
    A jogbiztonság már önmagában tiltja egy olyan homályos fogalom bevezetését európai uniós kötelezettségként, mint a jogállamiság - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a Die Welt című német napilapnak adott, pénteken megjelent interjúban. "Általános hiányosságok" - ez a kommunizmusra emlékeztet.
  • Karácsony alkalmatlan a városvezetésre
    Virtuális politizálás Budapesten - A Tarlós-korszak tudatos építkezését felváltotta a virtuális politizálás időszaka, megelevenedni látszik a Demszky-éra utolsó éveire jellemző pangás kora. Mindez a 2022-es választásra készülő „habarékellenzék” kormányzásra való képességét is előre jelzi.
MTI Hírfelhasználó