Komoly nézetkülönbségek gátolják a Brexit-tárgyalásokat
2020. július 4. 22:58
Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. Ezt követően a felek együttműködése az előzetesen rögzített átmeneti időszakba lépett. Célja, hogy időt biztosítson a brit kormánynak és az uniónak a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer szabályairól.
Az átmeneti időszak alatt megállapodásra kell jutni a jövőbeni kapcsolatokat illetően olyan ügyekben, mint a kereskedelem szabályozása (a két fél közötti szabadkereskedelem), a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, az adatvédelem, a gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozási kérdések, a repülésbiztonság, a közúti árufuvarozás, a védelem- és biztonságpolitika vagy egyes halászati kérdések.
Az Egyesült Királyság és az Európai Unió között folyó, a jövőbeni kapcsolatokról szóló tárgyalások folytatódtak július első hetében is. Június 30-a volt az a (brit kormány által megszabott) határidő, amikorra azt ígérték, hogy egyfajta összegzést adnak magáról a tárgyalások menetéről, arról, hogy látnak-e esélyt arra, hogy megállapodás legyen vagy akár megállapodás nélkül is megszűnjön véglegesen a tagság.
December végén ér véget az átmeneti időszak, és hogyha nem sikerül a kereskedelmi megállapodásról megegyezni, ami mind a két félnek érdeke lenne, akkor elképzelhető, hogy vámok, illetve egyéb kereskedelmet gátló tényezők is akadályozni fogják január elsejétől a kereskedelmet a két nagy kereskedelmi tömb között – hívta fel a figyelmet Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.
Hozzátette, ezek a tárgyalások immár az ötödik fordulóba értek. A koronavírus helyzet óta először sikerült intenzívebben leülni egymással tárgyalni.
Az volt a cél, hogy felgyorsítsák a tárgyalásokat, azonban az eredmények nem azt mutatják, hogy sikerült volna, hiszen az ötnaposra tervezett tárgyalási forduló a negyedik napon véget ért – részletezte.
Olyan alapvető problémák vannak még, amelyek nemcsak a kereskedelmi tárgyalásokat, hanem a biztonságpolitikai, külpolitikai, illetve a belügyi együttműködésre vonatkozó különböző megállapodásoknak a szövegezését is, és a végső formába öntését is akadályozzák – hangsúlyozta Gálik.
József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
Az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak címzett részletes levélben számolt be Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács júliusi ülésére kapott ötpontos parlamenti mandátum teljesítéséről.
Némi mazochizmustól áthatva elolvastam az ÉS című libsi tébolyda cikkét, melyet „A rendszerkritikai alapállás stratégiája” címmel Magyar Bálint és valami Kozák nevezetű szociológus jegyez. Borzasztó élmény volt.
A tagságnak, a balliberális médiaelitnek és a külföldi megrendelőiknek eljátsszák az összefogást, mint ez történt októberben is, aztán amikor posztokról, miniszterelnök-jelöltről van szó, akkor keményen gyomrozzák egymást – mondta a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán a DK és a Momentum közötti versengésről. A politológus szerint most Göd ürügyén játsszák le azt, amit Botka László is próbált annak idején: nem közösködni Gyurcsány Ferenccel.
József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
