Komoly nézetkülönbségek gátolják a Brexit-tárgyalásokat
2020. július 4. 22:58

Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. Ezt követően a felek együttműködése az előzetesen rögzített átmeneti időszakba lépett. Célja, hogy időt biztosítson a brit kormánynak és az uniónak a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer szabályairól.

Az átmeneti időszak alatt megállapodásra kell jutni a jövőbeni kapcsolatokat illetően olyan ügyekben, mint a kereskedelem szabályozása (a két fél közötti szabadkereskedelem), a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, az adatvédelem, a gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozási kérdések, a repülésbiztonság, a közúti árufuvarozás, a védelem- és biztonságpolitika vagy egyes halászati kérdések.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió között folyó, a jövőbeni kapcsolatokról szóló tárgyalások folytatódtak július első hetében is. Június 30-a volt az a (brit kormány által megszabott) határidő, amikorra azt ígérték, hogy egyfajta összegzést adnak magáról a tárgyalások menetéről, arról, hogy látnak-e esélyt arra, hogy megállapodás legyen vagy akár megállapodás nélkül is megszűnjön véglegesen a tagság.

A tárgyaláson mind az európai uniós főtárgyaló Michel Barnier, mind a brit Brexit-ügyi tárgyaló, David Frost kijelentette, hogy komoly nézetkülönbségek vannak a kereskedelmi kapcsolatokat illetően.

December végén ér véget az átmeneti időszak, és hogyha nem sikerül a kereskedelmi megállapodásról megegyezni, ami mind a két félnek érdeke lenne, akkor elképzelhető, hogy vámok, illetve egyéb kereskedelmet gátló tényezők is akadályozni fogják január elsejétől a kereskedelmet  a két nagy kereskedelmi tömb között – hívta fel a figyelmet Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

Hozzátette, ezek a tárgyalások immár az ötödik fordulóba értek. A koronavírus helyzet óta először sikerült intenzívebben leülni egymással tárgyalni.

Az volt a cél, hogy felgyorsítsák a tárgyalásokat, azonban az eredmények nem azt mutatják, hogy sikerült volna, hiszen az ötnaposra tervezett tárgyalási forduló a negyedik napon véget ért – részletezte.

Olyan alapvető problémák vannak még, amelyek nemcsak a kereskedelmi tárgyalásokat, hanem a biztonságpolitikai, külpolitikai, illetve a belügyi együttműködésre vonatkozó különböző megállapodásoknak a szövegezését is, és a végső formába öntését is akadályozzák – hangsúlyozta Gálik.

hirado.hu - Kossuth Rádió
Címkék:
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Orbán: elkötelezettek vagyunk a jogállamiság mellett
    Az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak címzett részletes levélben számolt be Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács júliusi ülésére kapott ötpontos parlamenti mandátum teljesítéséről.
  • Ellenzék, vagy amit akartok
    Némi mazochizmustól áthatva elolvastam az ÉS című libsi tébolyda cikkét, melyet „A rendszerkritikai alapállás stratégiája” címmel Magyar Bálint és valami Kozák nevezetű szociológus jegyez. Borzasztó élmény volt.
  • Két baloldali lista lehet a Momentum és a DK között dúló harc eredménye
    A tagságnak, a balliberális médiaelitnek és a külföldi megrendelőiknek eljátsszák az összefogást, mint ez történt októberben is, aztán amikor posztokról, miniszterelnök-jelöltről van szó, akkor keményen gyomrozzák egymást – mondta a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán a DK és a Momentum közötti versengésről. A politológus szerint most Göd ürügyén játsszák le azt, amit Botka László is próbált annak idején: nem közösködni Gyurcsány Ferenccel.
MTI Hírfelhasználó