Nehéznek ígérkezik a kormányalakítás Horvátországban
2020. július 4. 10:45

Vasárnap új parlamentet választanak a horvátok. A jelenlegi ciklus ugyan még októberig tartana, a képviselők azonban már májusban döntöttek a szábor feloszlatásáról. A baloldali-liberális ellenzék a járványhelyzet miatt helytelenítette a döntést, a konzervatív Horvát Demokratikus Szövetség vezette kormánykoalíció viszont arra hivatkozott, hogy egy esetleges második hullám ősszel még kedvezőtlenebb körülményeket teremthet a voksolásra. A felmérések szerint a jobb- és a baloldal fej fej mellett halad.

öbb hónappal, most vasárnapra előre hozták a horvátországi parlamenti választásokat. A politikai érveknél a valóságban sokkal többet nyomhatott a latban, hogy a koronavírus-járvány gazdasági következményei őszre már jobban éreztetik hatásukat. Különösen igaz ez a turizmusra, amelynek bevételétől nagyban függ az államháztartás fenntarthatósága, s ez kedvezőtlenül befolyásolhatja a jobbközép választási esélyeit.

Az előzetes felmérések szerint holtversenyre van esély a jobb- és a baloldal között. De még ezen a héten is nagy számban voltak olyan polgárok, akik nem döntötték el, kire adják le a voksukat. Csütörtökön nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási adatok szerint a jelenleg kormányzó jobbközép Horvát Demokratikus Szövetség (HDZ), élén Andrej Plenković elnök-kormányfővel 55 mandátumra számíthat a zágrábi száborban, míg legnagyobb ellenlábasa, a Szociáldemokrata Párt (SDP) köré tömörült, Restart elnevezésű koalíció – amelyet Davor Bernardić SDP-pártelnök vezet –, 56-ra. A dalszerző-énekes és tamburaművész, Miroslav ©koro vezette konzervatív Hazafias Mozgalom lehet a harmadik befutó, 18 mandátummal. Nagy valószínűséggel átlépi a parlamenti küszöböt a független listákból szerveződött, és ha nem is következetesen, de inkább liberális irányultságú Híd–Most, hat mandátummal, a Moľemo elnevezésű baloldali-zöldpárti koalíció három mandátummal, a szintén baloldali ®ivi zidpedig egy képviselői hellyel. Ezenfelül nyolc mandátumuk van a kisebbségeknek; a magyarok egy képviselői helyére az egyetlen jelölt Jankovics Róbert. Három hely illeti meg a diaszpórában élő horvátokat.

Az összesen 151 fős száborban 76 mandátumra van szükség a kormányalakításhoz. Ennyit nagy valószínűséggel sem a HDZ, sem az SDP nem szerez. Utóbbi a maga köré gyűjtött baloldali kispártokon felül biztonsággal csak a Moľemóra számíthat egy esetleges koalícióban. A Mos tlehetséges, de nem megbízható partner, a ®ivi zid pedig élesen bírálja mind a két nagy pártot, és nem valószínű, hogy koalícióra lépne velük. A HDZ koalíciós potenciálja jobb, amennyiben a ©koro vezette konzervatív tömörülés csatlakozik hozzá a mandátumaival. Ezt a kampány során mindkét fél kizárta, de a választások eredményének függvényében megváltozhat a hozzáállás. A nyolc kisebbségi mandátumra az előzetes ígéretek alapján az SDP számíthat, de ez sincsen kőbe vésve. Együtt persze, nagyobb lehetőségük van az érdekérvényesítésre, mintha külön-külön más és más pártot tüntetnek ki rokonszenvükkel.

HDZ-plakát Zágrábban. Fej fej mellett halad a jobb- és a baloldal Fotó: Reuters

A kormányalakítás mindezek miatt nem lesz egyszerű. Minden verzió – beleértve a nagykoalíciót vagy akár a kisebbségi kormányzást is – lehetséges, ez azonban a jelenlegi helyzetben súlyosan hátrányos volna Horvátországra nézve. A választások újbóli kiírásának viszont nincs értelme, mert ilyen rövid idő alatt nem változnak lényegesen a politikai erőviszonyok. Egy biztos: az államfőnek, Zoran Milanović volt SDP-elnöknek az alkotmány szerint elsőként a választások relatív győztesét kell megbíznia a kormányalakítással, bármelyik párt legyen is az. A kampányt a gazdasági témák – munkahelyteremtés, a kivándorlás megakadályozása – uralták. A mozgástér szűk, ennek megfelelően a két nagy párt programja nem sokban tér egymástól. Főként a kisebb pártok részéről azonban elhangzottak teljesíthetetlen ígéretek, elsősorban az uniós források kapcsán. Horvátország gazdasági szerkezete elavult, a turizmus a GDP csaknem húsz százalékát teszi ki, fokozva a horvát gazdaság kitettségét a globális trendeknek.

magyarnemzet.hu
Címkék:
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kik támadják a múltunkat?
    Az archeogenetika tudományával közelebb lehet jutni a honfoglalók eredetének kérdéseihez.
  • A Hagia Sophia története
    Claudio Monge olasz Domonkos-rendi szerzetes hosszú évek óta Isztambulban él. A Vatikáni Rádiónak adott interjúban felidézte a Hagia Sophia hányattatott történetét.
  • Soros: Európa ellenségei ellenzik a nyílt társadalom eszméjét
    Interjút adott a Népszavának Soros György, a milliárdos spekuláns, aki ma ünnepli 90. születésnapját. Az agg agitátor kijelölte az EU-n belüli ellenségeit, amelyek Magyarország és Lengyelország. A világpolitikában pedig Oroszországtól és Kínától tart Soros, aki továbbra is kiáll az örökkötvények gondolata mellett.
MTI Hírfelhasználó