Mélyült az EU alkotmányos válsága a német határozat után
2020. május 23. 10:57

Jelenleg sehol nincs leírva, hogy az uniós jog elsődleges, ezért az alkotmányos identitás valamint a túlterjeszkedés elleni védelem megilleti az egyes tagállamokat – hangoztatják jogi szakértők.

A német alkotmánybíróság döntése után patthelyzet, komoly legitimációs válság alakult ki az Európai Unióban – hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

Alkotmányt sértett a német kormány  

A német alkotmánybíróság május 5-i ítéletében önkényesnek és szakmailag vállalhatatlannak nevezte az Európai Unió Bíróságának egy 2018-ban hozott ítéletét az Európai Központi Bank (EKB) államkötvények másodlagos piaci megvásárlására 2015-ben indított programjáról és kimondta, hogy az EKB a programmal, a bíróság pedig a programot kifogástalannak minősítő ítéletével megsértette az Európai Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztást.

Az EKB a kötvényvásárlási programjával túllépte a hatáskörét; a német kormány és a törvényhozás alkotmányt sértett, amikor tudomásul vette ezt – áll a karlsruhei ítéletben.

Eddig is volt példa arra, hogy a tagállamokban érvényes nemzeti jog és az EU-s jog között feszültség volt, de mostanáig hivatalosan a tagállamok elfogadták az EU bíróságának a döntéseit, ha a két értelmezés közti vitából per lett.

Az ügy rávilágított az uniós jog és nemzetállamok jogai közötti konfliktusra.

Elvetették az uniós alkotmányt

Megvolt a lehetőség arra, hogy hogy az uniós jog elsőbbségét élvezzen a nemzetállamok joga felett és mint ezt elsődleges jogforrás rögzítsék. Ez lett volna az uniós alkotmány, amelyet 2005-ben a hollandok, majd a franciák is elvetettek a népszavazáson – fogalmazott a műsorban ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.

Jelenleg sehol nincs leírva, hogy az uniós jog elsődleges, ezért az alkotmányos identitás, önazonosság, valamint a túlterjeszkedés elleni védelem megilleti az egyes tagállamok alkotmánybíróságait, hogy ezekre hivatkozva kiüssék az ezzel ellentétes európai bírósági ítéletet.

A magyar Alaptörvény is kimondja, hogy idegen népesség nem telepíthető be az országba, de ez szerepel a román alkotmányban is. Ifj. Lomnici Zoltán szerint a kötelező kvótát a magyar Alkotmánybíróság megtorpedózhatja.

Ifj Balsai István jogász a műsorban  elmondta, hogy a német Alkotmánybíróságé volt az első nyílt szembeszegülés az Európai Bíróság határozatával.  Ráadásul egy olyan tagállam részéről, amely az európai integráció motorjának számít.

Mintha ez meg sem történt volna

Az Európai Unióban most arra keresik a választ, hogyan reagáljanak a német döntésre. Szóba került, hogy egyszerűen nem veszik figyelembe ezt a döntést és az Európai Központi Bank úgy tesz, mintha ez meg sem történt volna. Úgy vélte, hogy a problémákat ez csak tovább fogja mélyíteni.

A megoldást az jelenhetné, hogy az EU intézményei párbeszéddel feloldanák ezt a deficitet, de erre kisebb az esély.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint is az várható, hogy figyelmen kívül hagyják a német bíróság döntését. Berlin erre mondhatná azt, hogy akkor Németország nettó befizetői státuszát is függesszék fel.

Az alkotmányjogász szerint ez az probléma mélyüléséhez vezethet.

Az alkotmányjogász elmondta, hogy amíg gazdasági övezetként működött az Európai Unió elődje addig konkrét, egzakt módon határozták meg, mikor indulhat kötelezettségszegési eljárás egy tagállam ellen.  Jelenleg viszont homályos érvek alapján születnek meg döntések. Kiemelte, hogy a LIBE bizottságban alig van jogász végzettségű.

Ifj. Balsai István az Európai Bíróság röszkei tranzitzónát érintő ítéletére reagálva kifejtette, hogy a konkrét ügyben a magyar bíróság kezében van a folytatás. A menedékkérők a továbbiakban is Magyarország területén maradnak, de ez nem írja felül a kitoloncolásról szól határozatot.
 
Az Európai Unió nem egy szövetségi állam, hanem szuverén államok szövetségén alapuló nemzetközi szervezet és folyamatos dilemmát jelent, hogyan amikor egy uniós szabály sérti egy tagállam alkotmányos szabályait, akkor a kettő közül melyik érvényesül egy adott jogesetben.
hirado.hu - Kossuth Rádió
Címkék:
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Apponyi Albert párizsi beszéde
    A trianoni döntésen a magyar békedelegáció által szóban és írásban előterjesztett érvek sem tudtak változtatni. A benyújtott számos jegyzék, s különösen Apponyi Albert delegációvezető 1920. január 16-án elmondott beszéde így nem is a békekonferenciára, sokkal inkább a magyar közvéleményre gyakorolt nagy hatást, és megvetette a két világháború közötti revizionizmus eszmei alapjait.
  • Soros és a balliberális sajtó támadása Antallék ellen (3.)
    Az SZDSZ már 1989-ben pontosan tudta, mit kezdjen a sajtóval, ezért nem engedte, hogy az 1990-es választások előtt az állampárt hozzányúljon a médiatörvényhez, mindeközben a kampány előtt minden szabad műsoridőt igyekeztek lefoglalni a tv-ben és a rádiókban, a liberális lapok pedig jelentős összegű támogatást kaptak a Soros Alapítványtól.
  • Salvini: Számunkra Magyarország példakép
    "Tisztelet a magyar népnek és kormánynak, a magyarok közösségének, számunkra példaképek vagytok, köszönjük, hogy közel vagytok hozzánk!".
MTI Hírfelhasználó