Koronavírus - Ausztriában jelentősen csökkent a fertőzés terjedésének mértéke
2020. április 2. 18:11

Ausztriában jelentősen csökkent a koronavírus-fertőzés terjedésének mértéke - jelentette be Rudolf Anschober egészségügyi miniszter csütörtökön egy bécsi sajtótájékoztatón.

"Jó jelnek" nevezte Rudolf Anschober, hogy a fertőzöttek számának növekedési mértéke a kezdeti 35-40 százalékról naponta átlagosan 5,66 százalékra csökkent. A tárcavezető hangsúlyozta: az óvintézkedések hatásosak, de még nem érték el a célt. Csütörtökre ugyanis 10 967-re nőtt a koronavírussal fertőzöttek száma; a betegek közül 1057-en részesülnek kórházi kezelésben, közülük 227-en vannak intenzív osztályon. Eddig 1749-en gyógyultak meg; és 158-en haltak bele a vírusfertőzés okozta szövődményekbe. Az ausztriai laboratóriumok kapacitása naponta húszezer teszt elvégzését teszi lehetővé; eddig országosan összesen 92 190 tesztet végeztek el.

Franz Allerberger, az Élelmiszer-biztonsági Ügynökség humángyógyászati osztályának (AGES) vezetője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a fertőzöttek 3,5 százaléka, összesen 306 ember külföldön, míg a túlnyomó többség Ausztriában kapta meg a koronavírus-fertőzést.

Kiemelte, hogy Tirol tartományban - ahol a legmagasabb a fertőzöttek száma (2531 fő) - már február 5-én megjelent a fertőzés; egy svájci pincérnő ugyanis már akkor tapasztalta a tüneteket; azonban csak több héttel később fordult orvoshoz, és végezték el rajta a koronavírus-tesztet, ami pozitív lett.

Javult az állapota annak a St. Anton környékéről származó 43 éves nőnek, akit az innsbrucki klinika intenzív osztályán március 11-e óta mesterségesen lélegeztettek; a beteg nemrég átkerült az általános osztályra. Andreas Spielmann vezető ápoló az esetről úgy vélekedett: "ilyen és ehhez hasonló élményekre van szüksége az ápolói csoportnak."

MTI
Címkék:
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó