Németország ellenzi a közös euróövezeti koronavírus-kötvény javaslatot
2020. március 30. 23:51

Nem közös euróövezeti kötvény kibocsátásával kell forrásokat szerezni a koronavírus-járvány gazdasági kárainak enyhítéséhez, hanem az övezet állandó válságkezelő eszközét, az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM) kell mozgósítani - hangsúlyozták a német kormány szóvivői hétfőn Berlinben.

Az európai szolidaritás eszméje túlmutat a közösen kibocsátandó értékpapírok gondolatán - fogalmazott Steffen Seibert kormányszóvivő a minisztériumok szóvivőivel közösen tartott hétindító tájékoztatóján. Mint mondta, "a szolidaritás számos formában megmutatkozik", és nem lehet a pénzügyekre korlátozni.

Szolidaritás például az, hogy "a német fegyveres erők nap mint nap szállítanak Olaszországból vagy Franciaországból súlyos betegeket németországi kórházakba, amelyekben van még szabad kapacitás" - mondta.

A pénzügyminisztérium szóvivője, Dennis Kolberg hozzátette, hogy az ESM-re kell összpontosítani, mert az állandó válságkezelő rendszer révén lehet a leggyorsabban és a legnagyobb hatékonysággal eljuttatni a segítséget oda, ahol a legnagyobb a szükség.

A tárca ezzel a megközelítéssel vesz részt az euróövezeti pénzügyminiszterek körében zajló tárgyalásokon, amelyek révén a következő hét végére kidolgoznak egy közös javaslatot a kormány-, és államfők számára - mondta a szóvivő.

Német sajtóbeszámolók szerint a március 26-án - videókonferencia révén - tartott EU-csúcson az euróövezeti állam-, illetve kormányfők tanácskozásán Angela Merkel kancellár is az ESM mozgósítása mellett érvelt az úgynevezett koronavírus-kötvény kibocsátása mellett kardoskodó kilenc országot - köztük Franciaországot és Olaszországot - összefogó koalícióval folytatott vitában.

Míg Guiseppe Conte olasz kormányfő azt hangoztatta, hogy az ESM segítsége megbélyegzi a támogatásra szoruló országot, a német kormányfő kifejtette, hogy olasz kollégájának kritikája túlzó, az ESM valójában igen kitűnő válságkezelő eszköz, és megítélése szerint a vita mindenképp az ESM forrásainak mozgósításával zárul majd le.

Angela Merkel álláspontja indoklásaként aláhúzta: nem tartja lehetségesnek, hogy a német szövetségi törvényhozás (Bundestag) elfogadná az euróövezeti tagállamok közösen kibocsátandó kötvényének gondolatát.

Ezt emelik ki német hírmagyarázók is, rámutatva, hogy a 2008-2009-es pénzügyi világválság révén kibontakozott euróövezeti államadósság-válság idején is merev elutasításba ütközött az euróövezeti közös kötvény elképzelése Németországban, különösen a kancellár pártjánál, a Kereszténydemokrata Uniónál (CDU) és a bajor testvérpártnál, a Keresztényszociális Uniónál (CSU).

A CDU/CSU és az akkori koalíciós partner, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) jelentős része a törlesztés iránti közös felelősségvállalást jelentő kötvénynél kevesebb kockázattal és kötelezettséggel járó mentőcsomagokat sem tudta elfogadni, hivatkozva arra, hogy nem lehet mások mulasztásaiból adódó költségekkel terhelni a felelősen gazdálkodó németeket.

Így az Európai Központi Bankkal (EKB) és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együttműködésben Görögországnak, Spanyolországnak, Portugáliának és Írországnak összeállított hitelcsomagokat is nehéz volt elfogadtatni a Bundestagban, és többször előfordult, hogy a Merkel-kormánynak az akkor ellenzékben lévő szociáldemokraták (SPD) segítségére volt szüksége.

Német elemzők arra is rámutatnak, hogy a Bundestag jelenlegi legnagyobb ellenzéki pártja, a 2013-ban alapított Alternatíva Németországnak (AfD) is az euróövezeti adósságválság kezelésének bírálatára építve vette meg lábát a német politika számottevő tényezői között. Így a berlini vezetés elutasítását legalábbis részben belpolitikai okok, az AfD esetleges megerősödése és a CDU/CSU pártszövetségen belüli viták feltámadása miatti aggodalom magyarázza.

MTI
Címkék:
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó