Mégis visszakerül a prágai Óvárosi térre a Mária-oszlop
2020. február 17. 13:52

Képtalálatok a következőre: prága Mária-oszlop

Mégis visszakerül Prága történelmi központjába, az Óvárosi térre annak a barokk Mária-oszlopnak a másolata, amelyet 1918 novemberében, röviddel a Habsburg-monarchia bukása után döntött le a tömeg egy tüntetésen, mivel az oszlopot a Csehország feletti osztrák és katolikus uralom jelképének tartották.

Az eredeti oszlop másolatát Petr Vána szobrász készítette el. A prágai városi tanács több, egymásnak ellentmondó döntés után a közelmúltban jóváhagyta, hogy azt az Óvárosi téren, a ledöntött oszlop helyén állítsák fel. A munkák hétfőn kezdődtek és a tervek szerint a Mária-oszlop újbóli felavatására szeptemberben kerülhet sor.

A Mária-oszlopról és másolata felállításáról Prágában a kilencvenes évek közepétől éles társadalmi vita folyik. Bár az oszlop mása már évek óta kész, a városi tanács még tavaly nyáron is elutasította az engedélyezést. Több történész szerint a cseh múlt megtagadása lenne, ha a Mária-oszlop visszakerülne az Óvárosi térre. A városvezetésben módosult erőviszonyok miatt azonban a közelmúltban a tanács jóváhagyta az oszlop másának felállítását és a hivatalos építési engedélyt is kiadták.

Petr Vána, aki a fennmaradt részek, valamint korabeli fényképek és háttéranyagok alapján készítette el az oszlop másolatát, a munkálatok helyszínén újságíróknak elmondta: az oszlop alatti helyet először a régészek tárják fel, mert az előzetes vizsgálatok szerint a föld alatt még mindig ott vannak az 1650-ben állított eredeti szobor alapjai. A másolatot ezekre az alapokra kívánják elhelyezni. "Az új Máriai-oszlop felállítása április 24-én kezdődne és terveink szerint szeptemberben felavatható lenne az emlékmű" - nyilatkozta a szobrász. Szerinte az alapokban van elhelyezve a Mária-oszlop alapító levele is, amelyet a régészek várhatóan megtalálnak.

Az oszlopot 1650-ben annak emlékére emelték, hogy Prága a harmincéves háború végén, 1648-ban sikeresen visszaverte a svédek támadását, így a város megmenekült. A túlerőben lévő svédek ostroma alatt a prágaiak fogadalmat tettek, hogy ha sikerül megvédeniük városukat, hálául emléket állítanak Szűz Máriának.

Az oszlop - Jan Jirí Bendl alkotása - idővel sok cseh szemében a fehérhegyi csatát (1620) követő, gyűlölt osztrák és katolikus uralom jelképévé vált. Az oszlopot 1918. november 3-án a feldühödött tömeg ledöntötte. Csehszlovákia megalakulása (1918. október 28.) után országszerte számos, a Habsburgokhoz köthető szobrot döntöttek le. Szlovákiában hasonló volt a helyzet a magyar szobrokkal.

A prágai közhangulatra jellemző, hogy az 1989-es rendszerváltás után a mai napig csak egyetlen "Habsburg-szobrot" sikerült visszavinni a város köztereire.

A Mária-oszlop az Óvárosi tér közepén állt, közel Husz János közismert szobrához. Többen úgy vélik, hogy a protestantizmus jelképét a katolicizmus jelképe kiegészítené.

MTI
Címkék:
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • A kormány a nemzeti össztermék, a GDP 18-20%-át csoportosítja át
    Tíz év megfeszített munkával egyenesbe jött a magyar gazdaság, de a koronavírus-járvány miatt most kezdhetjük elölről az építkezést, ami igazságtalan – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, aki arról is beszélt hogy egyszerre kell megküzdenünk a járvánnyal és a gazdasági következményekkel is.
  • Áltudósok a Helsinki Bizottságban
    Manapság jogtudósoknak kiáltották ki magukat a Soros-hálózathoz tartozó „jogvédő” szervezetek.
  • Az ötpontos program már a jövőt építi
    Olyan helyzetben van az ország, hogy a válságkezelést nem hitelből kell finanszíroznia, szemben például Romániával, ahol a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordultak segítségért – mondta a Magyar Nemzetnek Novoszáth Péter közgazdász, aki értékelte a kormány ötpontos akciótervét.
MTI Hírfelhasználó