Rendhagyó holdújév kezdődik Kínában
2020. január 26. 00:20

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Vu Hong)

Miközben a kínai hatóságok bejelentették: hétfőtől leállítják az összes csoportos utazást bel- és külföldre egyaránt, hogy meggátolják az új koronavírus okozta járvány terjedését, szombaton kezdetét vette a holdújév – a hagyományok szerint ilyenkor több millióan utaznak haza a nagyvárosokból vidékre. A járvány idén radikálisan felülírta a hagyományokat.

A vírus behurcolását elkerülendő a pekingi hatóságok bejelentették: vasárnaptól leállítják a kínai főváros és a tartományok, valamint a Peking környéki városok közötti távolsági buszjáratokat is.

Mit arról az MTI is beszámolt, súlyosnak minősítette szombaton a járvány következtében kialakult helyzetet Hszi Csin-ping kínai elnök a Kínai Kommunista Párt politikai bizottságának ülésén. A politikus a kínai holdújév ünnepén tartott politbüroülésen azt mondta: gyorsul a járvány terjedése.

A szállodák számos nagyvárosban nem fogadhatnak vendégeket és nem lehet megközelíteni a turista-látványosságokat.

A kínai állami televízió szombaton azt is közzétette: a hatóságok hétfőtől leállítják az összes csoportos utazást bel- és külföldre egyaránt, hogy meggátolják az új koronavírus okozta járvány terjedését. A tudósításban idézték a kínai idegenforgalmi társaság közleményét, amely szerint a csoportos utakat Kínán belül már pénteken beszüntették.

Nem a hagyományok szerint ünneplik tehát Kínában és a környező térség államaiban a holdújévet. De mit lehet tudni erről az ünnepről?

Inkább nevezhető tavaszünnepnek

A holdújév kapcsán a legtöbben először Kínára gondolnak, pedig számos más kelet- és délkelet-ázsiai országban – például Dél-Koreában, Mongóliában, Indonéziában, Szingapúrban és Kambodzsában is ünneplik. Hagyományai közt érdekes legendákat, babonákat és néhány furcsa szabályt is találni, amelyet érdemes betartani annak, aki szerencsés új évre vágyik.

A holdújév inkább nevezhető tavaszünnepnek, mint újévnek. Időpontja ugyanis minden évben eltérő, és nem csupán egy napig tart. Hagyományosan 15 napig ünnepelték, ez azonban mára alig egy hétre rövidült. Az ünnep első napjának kiszámítása meglehetősen bonyolult, de általánosságban elmondható, hogy a Gergely-naptár szerint a február 4-éhez legközelebb eső újhold napján kezdődik, ami 2020-ban január 25. A tavaszünnepen eredetileg a jó termésért imádkoztak az istenekhez, továbbá az ősökhöz. Kínában a tavaszünnep egyben a hideg időszak lezárását is jelenti, a tavasz pedig egyet jelent a természet megújulásával, az ültetéssel és a betakarítással.

Tűzijáték, szörnyek és a piros szín

Az ünneplés elengedhetetlen része a tűzijáték, amelyet a legenda szerint egy fiú használt először, hogy Niant, a szörnyet elijessze, aki minden újévkor előbukkant, és az emberekre támadt. Míg a legtöbben a házaikba menekültek, a fiú szembeszállt a szörnnyel: bambuszba töltött puskaporból tűzijátékot készített, ami elijesztette a szörnyet, és a bátor cselekedetet másnap újabb tűzijátékok gyújtásával ünnepelték. A tűzijátékkal tehát a gonosz szellemeket, a szörnyeket és a balszerencsét űzik el, nem csupán éjfélkor, hanem újév reggelén is.

A légszennyezés csökkentése érdekében azonban több mint 500 városban betiltották a tűzijátékot, Pekingben 13 éven keresztül tilos volt használni, mire 2006-ban újra engedélyezték az elégedetlenkedő tömegek miatt.

A szörnyek nemcsak a tűzijátéktól, hanem a piros színtől is félnek, így a házakat piros színű dekorációval látják el, piros lampionokat és papírdíszeket helyeznek az ajtókra és ablakokra, sőt még arra is figyelnek, hogy a ruhájukon is feltétlen legyen valami piros.

Szokások, amelyeket be kell tartani

Holdújév első napján kerülni kell a zuhanyzást, mert elmoshatja a szerencsét. Az első öt napban a söprés és a szemét kidobása sem ajánlatos – az alapos takarítást még az ünnep előtt kell megejteni egy erre kijelölt napon, amikor a balszerencsét eltakarítják, helyet teremtve a jónak.

Hagyományosan az ünnep első öt napját mindenki otthon, családi körben tölti, és a legtöbb bolt is zárva van, így a megelőző hónapban hatalmas bevásárlásokat szoktak rendezni. Mivel az ünnep legfontosabb részét a közös családi együttlét képezi, több millióan utaznak haza a nagyvárosokból vidékre a szüleikhez. Egy 2015-ös statisztika szerint másodpercenként körülbelül ezer jegyet értékesítettek az ünnepet megelőző napokban.

Idén a bevezetett óvintézkedések miatt viszont biztosra vehető, hogy a kínaiak jó része nem kel útra.

Például mintegy 40 millió ember mozgását korlátozzák Közép-Kínában az újfajta koronavírus okozta tüdőgyulladás-járvány megfékezése érdekében, ennyien laknak ugyanis összesen abban a 13 Hupej tartománybeli városban, amelyekben bizonytalan időre felfüggesztették a kifelé tartó közlekedést is.

Kínában rendkívüli fontosságot tulajdonítanak annak, hogy az utód továbbvigye a család nevét, ezért az egyedülállók körében egyre népszerűbb, hogy mikor hazalátogatnak szüleikhez, bérelt barátot vagy barátnőt visznek magukkal, hogy elkerüljék a kellemetlen megjegyzéseket. Idén bizonyára kevesek szorulnak rá minderre.

A holdújév Kínában a lampionfesztivállal zárul, amely idén február 8-án lesz.

Egyelőre bizonytalan, hogy a járvány milyen módon írja felül az ünnepek megszokott forgatókönyvét.

hirado.hu
Címkék:
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Új lírai beszéd
    Szeretteinket, pláne gyermekeinket egy kivételes világra kell tanítanunk, nagy gondossággal, nagy hitekkel, hogy bármi jó megtörténhet a világban, e nélkül nincs meg a mintája, háttérországa, evidenciája arra, hogy a valóságát úgy formálhatja, olyanná, amiben élni is érdemes - vallja Kürti László költő.
  • Soros-bábszínház Brüsszelben
    Vegyük sorra a legfontosabb jeleit ­annak, hogy az unió ma már nem szuverén.
  • Orvos és koldus
    Két hétre indult Nigériába orvosmisszionáriusként, végül a világjárvány miatt hat hónapig kellett az afrikai országba maradnia dr. Fodor Rékának, az AFRÉKA Alapítvány létrehozójának.
MTI Hírfelhasználó