Tartja az ígéretét: év végéig beterjeszti a román parlamentbe a Székelyföld területi autonómiájáról szóló statútumot Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő.

Kép: Bíró Blanka

Az RMDSZ színeiben mandátumot nyert politikus december 10-én – az emberi jogok világnapján – adott ki közleményt, amelyben megfogalmazta: „Felhívom a román törvényhozás és végrehajtó hatalom tagjainak figyelmét, hogy legalább ezen az egy napon tartsanak lelkiismeret-vizsgálatot az országban élő nemzeti kisebbségek számára biztosított jogok tekintetében”.

1948. december 10-én fogadta el az ENSZ közgyűlése az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, ez többek között a kisebbségi közösségekben élők nyelvhasználatára, anyanyelvű oktatáshoz való jogára is vonatkozik. Minden olyan intézkedés, amely a személyi autonómia kiteljesedését korlátozza, beleértve a tulajdon kérdését is, diszkriminációt jelent, és az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában megfogalmazott elvekkel ellentétes – összegez a képviselő.

Ennek kapcsán portálunk arról kérdezte a háromszéki politikust, hogy ígéretéhez híven még ebben az évben beterjeszti-e az autonómiastatútumot a román parlamentbe. Tartom az ígéretem, még ebben az évben, a decemberi szünet előtt benyújtom a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó tervezetet. Még van két hét – mondta Kulcsár-Terza József. Hozzátette, egyeztetésekre kerül sor, hogy a Székely Nemzeti Tanács vagy az RMDSZ és MPP által közösen kidolgozott tervezetet nyújtja be, és hogy egyedül teszi meg, vagy mások is csatlakoznak.

„Két évvel ezelőtt, 2017. december 22-én terjesztettem be az SZNT által kidolgozott autonómiastatútumot. Az év végéig újra benyújtom a tervezetet, mert fontosnak tartom, hogy kinyilvánítsuk a székelység önrendelkezés iránti igényét” – mondta a képviselő. Felidézte, nem voltak negatív következményei annak, hogy a parlament elé került a statútum, viszont lehetőséget kapott arra, hogy a bizottságokban, a parlament két házának plénuma előtt kifejtse álláspontját, érveljen az autonómiaigény mellett. A párbeszédet előrelépésnek tartja, mint ahogy azt is, hogy a románok, Európa és az egész világ tudomást szerezhet a „székelység jogos követeléséről”.

Bíró Blanka