A chilei kormány kész lecserélni a Pinochet-diktatúrától örökölt alkotmányt
2019. november 12. 00:56

A chilei kormány elfogadta vasárnap az országban három hete tartó tüntetések egyik fő követelését, hogy dolgozzanak ki új alkotmányt a Pinochet-diktatúrától örökölt jelenlegi alaptörvény helyett.

Gonzalo Blumel belügyminiszter kijelentette: egyetértenek azzal, hogy „megnyissák az utat egy új alkotmány (kidolgozása) előtt”.

A politikus azután nyilatkozott, hogy tanácskozott Sebastián Pinera államfővel, valamint a jobboldali és jobbközép pártok képviselőivel, amelyek korábban haboztak alapvetően módosítani az Augusto Pinochet néhai diktátor idejéből (1973-1990) örökölt alkotmányt.

Blumel azt mondta, hogy a legjobb megoldás egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása lenne, amely munkájában „a lakosság széles körű részvételére” támaszkodhatna, második lépésben pedig a kidolgozott alkotmányt népszavazás hagyhatná jóvá.

Közvélemény-kutatók szerint a 24 napja tartó, sokszor erőszakba torokolló tömeges megmozdulásokat a lakosság 75 százaléka támogatta. Ugyanennyi ember követeli egy új alkotmány kidolgozását.

Sebastián Pinera államfő szombaton az El Mercurio című helyi lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az 1980 óta érvényben lévő chilei alaptörvény több mint kétszáz módosításon esett már át, több negyven cikkét érintően. Ugyanakkor nem zárkózott el egy újabb alkotmánymódosítási tervtől.

Néhány nappal Pinera tavaly márciusi hatalomra kerülése után kormánya bejelentette, nem engedi napirendre venni azt a törvénytervezetet, amelyet még az előző elnök, Michelle Bachelet nyújtott be az alkotmánymódosítás ügyében. A Bachelet féle tervezet fő pontjai között szerepelt az emberi jogok sérthetetlensége, valamint az egészséghez, az oktatáshoz, továbbá a férfiak és nők egyenlő bérezéséhez való jog garantálása.

Az október óta tartó chilei tüntetési hullámot a fővárosi metrójegyek árának emelése váltotta ki. Ezt ugyan visszavonták, ám a kezdeti demonstrációk felszították a helyiek elégedetlenségét az alacsony nyugdíjak és fizetések, valamint az áram-, a gázszolgáltatás, az egyetemi oktatás és az egészségügyi ellátás magas térítési díjai miatt.

A különböző megmozdulásokon kitört erőszak miatt húszan meghaltak, mintegy ezren megsebesültek. A tüntetők az oktatásban, az egészségügyben és a nyugdíjakban megmutatkozó egyenlőtlenségek ellen is tiltakoztak. Mások egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását követelték, a hatályban lévő alkotmány módosítására.

MTI
Címkék:
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • „Késelés történt, agyonlőtték a gyanúsítottat”
    A „politikai korrektség” pszichoterrorja hatott. Egy újságíró agya áldozatul esett: meghibbant attól a megfeleléskényszertől, amelyet környezete kialakított benne. Nem merte leírni azt, hogy a tettes, a bűnöző, a terrorista.
  • Nemzeti örökségünk megőrzése a színházban is
    Nyílt levél színművészeinktől - A Színház- és Filmművészeti Egyetemen százötvenöt éve generációk adják egymásnak tovább a tudást és a szakma szeretetét. Nemzeti kultúránk védelmében kinyilvánítjuk, hogy támogatunk minden olyan átalakítást, amely az egyetemen felhalmozott hatalmas tapasztalatot - továbbfejlesztve azt - nemzeti örökségünk megőrzésének és gyarapításának szolgálatába állítja.
  • Orbán: Magyarország megerősödve kerülhet ki a válságból
    Ha Magyarország nem engedi, hogy a koronavírus-járvány ismét "felszaladjon", ha "észnél van a határvédelemnél", ha támogatja a beruházásokat és a munkahelyteremtést, és ha nem engedi, hogy "baleknak" nézzék Nyugaton, akkor megerősödve kerülhet ki a válságból - mondta Orbán Viktor kormányfő a közrádióban.
  • Nagybakos a magyar kultúra térképén - 925 év
    Sajnos, korábban valahogy (nyilván nem véletlenül!) nem fordítottak kellő figyelmet a magyar történelem tanításában a kimagasló személyiségekre, eseményekre. Példa erre a 907-es pozsonyi csata vagy a második, 1285 februárjában történt tatárjárás, amely fényes magyar győzelemmel végződött.
MTI Hírfelhasználó