Október 23. - Pásztor István: 1956 zsinórmértéke a szabadságnak
2019. október 23. 19:49

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulóján a VMSZ központi megemlékezésén a szabadkai Népszínház Jadrán Színpadán 2019. október 23-án. MTI/Molnár Edvárd

Pásztor István: 1956 annak a jelképe, hogy a szabadság nem csupán üres szó

2019-ben a magyar 1956 "annak a jelképe, hogy a szabadság nem üres szó, hanem emberek sokasága, akik (...) kisemmizett életüket akarták visszavenni, és annak a jelképe, hogy a szabadságot sohasem szabad birodalmi ügyek szintjére süllyeszteni, hanem mindig az önrendelkezésükkel bíró népek szintjére kell emelni" - hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából szervezett vajdasági központi ünnepségen szerdán Szabadkán.

Ezerkilencszázötvenhat "ma is érvényes jelentéssel bíró eseménye Európa huszadik századi történelmének, mert zsinórmértéke a szabadságnak, az emberek szabadságának. Azon emberek szabadságának, akik magukat nem csak egyénként, de nemzetként határozták meg, akiknek a bátorságát éppen az adta, hogy közösségként élték meg egymást, hazának élték meg az országukat" - tette hozzá.

Ezerkilencszázötvenhat arra tanít, hogy amiért 63 évvel ezelőtt a magyarok a vérüket adták, annak igazságát a 2019-ben élő magyaroknak érteniük kell - fogalmazott. "A haza függetlensége, a szülőföld felemelkedése, a szomszédságpolitikába vetett hit, a régióban élő nemzetek együttműködése, ha tetszik, akkor a náci és kommunista diktatúrák okozta traumák és tapasztalatok erejével tesz képessé arra, hogy a szabadságot úgy értelmezzük, hogy az ne birodalmi törekvések szinonimájává, szolgálóleányává váljék, hanem az együttműködést, nyugalmat, békét és biztonságot jelentse. Meggyőződésem ugyanis, hogy nincs olyan nemzet, amelynek tagjai nem így akarnak élni.

Meggyőződésem, hogy nincs olyan nemzet, amelynek tagjai egyebet akarnának, mint azt, hogy kiteljesítsék az életüket, tudjanak egyről a kettőre jutni, (.) éljék az életüket, élhessék a hétköznapokat" - adott hangot gondolatainak a VMSZ elnöke. Úgy folytatta: az is meggyőződése, hogy a birodalmi törekvések mindig a nemzetekkel szemben építkeztek a történelem során, és az volt a céljuk, hogy végképp eltöröljék, ami az útjukban állt.

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára beszédében rámutatott, hogy 1956-ban sokéves elnyomás, megaláztatás után fordulóponthoz érkezett a magyarság sorsa, az emberek szabadságvágyát már nem lehetett elfojtani. "1956 arról szólt, hogy a magyar nép végre maga akart dönteni Magyarországról" - hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy a magyaroknak minden történelmi korban újra és újra meg kellett küzdeniük a szabadságért, "így aztán mi igazán tudjuk, milyen nagy dolog a szabadság".

"Hőseink példája és bátorsága ma is azt üzeni számunkra: a magyarok együtt, összefogva nagy dolgokra képesek. (.) A 21. században a magyarság összekapaszkodása, határokon átívelő szellemi, lelki egysége, cselekvőképessége fontosabb, mint valaha. Ma is csak együtt tudjuk megvédeni ezeréves értékeinket, keresztény hitünket, nemzeti kultúránkat, édes anyanyelvünket, magyar identitásunkat" - hangsúlyozta.

Németh Szilárd úgy fogalmazott: jó érzés látni a délvidéki magyar közösség erejét, azt, hogy Szerbiában kisebbségben is szabadon megélhetik és méltó módon megünnepelhetik magyarságukat, hagyományaikat, nemzeti ünnepeiket. "A Szerbiában élő magyar közösségre Budapest és Belgrád is összekötő kapocsként tekint, mert felismerte, együtt többre képesek, mint külön-külön" - húzta alá.

Október 23-a a nemzeti öntudat része. "Az ötvenhatos hősök bátorsága és önfeláldozása nélkül ma más lenne a magyarok sorsa és történelme, az ő elszántságuk és bátorságunk bennünk és a jövő nemzedékében él tovább" - szögezte le az államtitkár.

MTI
Címkék:
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Vérző Magyarország 8. rész
    A budapesti Nemzeti Színház Buda vagy Pest erejéből sohasem jöhetett volna létre. Déryné, aki koronatanú ebben a kérdésben, igazat mond, amikor azt állítja, hogy a magyar színjátszást Kolozsvár teremtette meg és Kassa nevelte föl, - a magyar színi kultúrának ez a két Nándorfehérvára - írja nagyszerű tanulmányában Hevesi Sándor dramaturg, rendező és színigazgató, a magyar színház egykori megújítója. Ez alkalommal a színháztörténetet idézzük, mert ez is összefügg Trianonnal.
  • A magyar kormány válságkezelésből is jelesre vizsgázott
    Jó hír számunkra, hogy a magyar nemzeti Kormány elsők között volt, akik időben meghozták a megfelelő döntéseket, elkerülve a máshol tapasztalható tragikus forgatókönyveket, így reményeink szerint a válságból való kilábalás gyors lehet.
  • Fiatal tunéziai bűnözők indultak meg Európába
    Újra a tunéziai bűnszervezetek irányítják a migrációt, ezért fiatal, büntetett előéletű migránsok érkeznek az összeroppanás szélén lévő Olaszországba.
MTI Hírfelhasználó