Észtország után Románia is visszavonta ideiglenes EU-biztosjelöltjét
2019. szeptember 11. 12:21

Észtország után Románia is visszavonta szerdán ideiglenes jelöltjét az Európai Bizottságba, és így az új brüsszeli testület november eleji hivatalba lépéséig csak huszonhat tagú lesz a biztosok kollégiuma.

A jelölésekre azután került sor, hogy Andrus Ansip észt és Corina Cretu román biztos júliusban lemondott azért, hogy képviselők legyenek az Európai Parlamentben.

Helyükre Bukarest Ioan Mircea Pascut, Tallinn pedig Kadri Simsont kívánta delegálni, végül azonban - a szakemberek szerint az erősödő tiltakozó hangok hatására - mindkét ideiglenes jelöltet hivatalosan visszavonták.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke korábban arra kérte a két országot, hogy ne jelöljenek senkit, hangsúlyozva, hogy ez csak az adófizetők pénzének pazarlása lenne, minthogy nem is kapnának saját portfóliót a jelenlegi brüsszeli testület mandátumának október 31-i lejártáig tartó rövid időre.

MTI
Címkék:
  • Felívelő korszak elején az ország
    Magyarország megmutatta, hogy sikeres lehet a családokra építő és a bevándorlást elutasító politika, emiatt támadják hazánkat Brüsszelben. Demokratának lenni azonban annyit jelent, hogy nem félünk, ezért kiállunk az igazunkért – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Varga Judit, akit az igazságügyi miniszteri feladatairól és a közelgő önkormányzati választásról is kérdeztünk.
  • Politikai alkudozás a jelöltekről
    Legalább öt, a politikai spektrum más-más oldaláról érkező biztosjelölt kapja meg idén a „kifogásolható” jelzőt. Az európai parlamenti frakciók vagy megállapodnak egymás jelöltjeinek a „megkímélésében”, vagy a meghallgatásokon nekiesnek a vitatott megítélésű politikusoknak. A múltban inkább az előbbi forgatókönyv érvényesült.
  • Aránytévesztések és kiváló eredmények klímaügyben
    Hazánknak is kétségtelen felelőssége van a klímavédelmi küzdelemben, és a célok eléréséért számos intézkedést hajtott végre. Magyarország eredményeit számokkal támasztotta alá a köztársasági elnök, aki arról is beszélt, hogy 2030-ra az áramtermelésünknek több mint 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet.
MTI Hírfelhasználó