Részvétel az EP-választáson
2019. május 19. 12:37

Jövő csütörtökön kezdődik az európai parlamenti választás az unióban, öt évvel ezelőtt az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán az európai szintű részvétel 42,6 százalékos volt, de a részvételi adatok a tagállamokban jelentős eltérést mutattak: a legnagyobb arányban Belgiumban mentek el voksolni, ott a jogosultak 90 százaléka adta le szavazatát, míg Szlovákiában csak 13 százalékuk.

Az Európai Parlament kutatási szolgálatának összesítése szerint öt évvel ezelőtt a választáson Belgiumban és Luxemburgban volt a legmagasabb: Belgiumban 90, Luxemburgban 86 százalék feletti volt a választói részvétel (mindkét országban kötelező a szavazás). Az EP-választások történetében a valaha volt legmagasabb részvételi arányt is Belgium tudhatja magáénak: az 1984-es voksoláson 92,1 százalékos volt a részvétel az országban.    
 
2014-ben Máltán 75 százalékos volt a részvétel, Görögországban a választásra jogosultak 60, Olaszországban 57 százaléka ment el szavazni. Dániában 56, Írországban 52, Svédországban 51 százalékuk.    
 
Ötven százalék alatti volt a részvétel Németországban (48), Litvániában (47), Ausztriában (45), Cipruson (44), Spanyolországban (44), Franciaországban (42) és Finnországban (41).    
 
Az EP-választáson az EU-átlag 42,6 százalék volt.
 
Kilenc tagállamban volt a részvétel 30-40 százalék közötti: Hollandiában (37), Észtországban (37), Bulgáriában (36), Nagy-Britanniában (35), Portugáliában (34), Romániában (32) és Lettországban (30).    
 
Harminc százalék alatti volt a részvétel az EP-választáson, azaz a jogosultaknak kevesebb mint a harmada szavazott Magyarországon (29), Horvátországban (25), Szlovéniában (25), Lengyelországban (24).    
 
A legalacsonyabb, 20 százalék alatti volt a részvételi arány Csehországban (18) és Szlovákiában (13), itt a választásra jogosultak közül csak minden hetedik ment el szavazni.
 
Ez a 13 százalékos részvételi arány a negatív csúcs az EP-választások történetében: egyetlen tagországban sem szavaztak ennyire kevesen az EP-választáson. A második legalacsonyabb részvétel is Szlovákiához kapcsolódik: 2004-ben az EU-ba frissen belépő országban az EP-voksoláson a választásra jogosultaknak mindössze 17 százaléka ment el szavazni.    
 
Az EP-választáson 1979 óta, amióta az EP tagjait közvetlenül választják, folyamatosan csökken a részvétel: 1979-ben még 62 százalékos volt, ezt követően választásról választásra nem jelentős mértékben, de csökkent a részvétel: 1984-ben 59 százalékos, 1989-ben 58, 1994-ben 57 százalékos volt.   
 
Az 1999-es voksoláson azonban a részvételi arány 50 százalék alá esett: a voksolásra jogosultak mindössze 49,5 százaléka szavazott. 2004-ben a részvételi arány tovább csökkent 46 százalékra, 2009-ben 43 százalék volt, 2014-ben pedig 42,6.
MTI
Címkék:
  • Rebrov nem "A Nagy Edző"
    Rebrov nem „A Nagy Edző”. Ezt a vereség utáni erőlködő nyilatkozatai is érzékeltették. Nem ő lesz az, aki magyar klubsikert emel a jövő Európájában. De talán most regenerálódik, talán csapatot formál a következő mérkőzésekre.
  • Lebegtetés a Fenyő-gyilkosság ügyében
    Nem zárható ki, hogy újabb száztizenegy év elteljen, és valaki valahol cikket írjon, így kezdve: „Százharmincegy év telt el a Margit körút és a Margit utca sarkán elkövetett Fenyő-gyilkosság óta…”
MTI Hírfelhasználó