Angela Merkelnek igen nagy fejfájást okozhatott Manfred Weber, utóbbi szerint ugyanis az iszlám igen kevés hasznot hajt Németországnak, és ehelyett Orbán Viktor bevándorláspolitikáját kellene fontolóra venni – írja a 888.hu.
Az iszlám épp annyira nem tartozik Európához, mint Németországhoz” – szögezte le a Die Welt című lapnak adott interjújában az Európai Néppárt vezetője, aki egyúttal a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) tagja.
Az európai konzervatív politikai vezető ezzel lényegében az újdonsült német belügyminiszter véleményét erősítette, ugyanis Horst Seehofer egy múlt heti interjúban szintén kijelentette, hogy az iszlám nem tartozik hozzá Németországhoz és Németországot a kereszténység formálta, így az ország kultúrájához tartozik a szabad vasárnap és az egyházi ünnepnapok és rituálék sora, mint a húsvét, a pünkösd és a karácsony.
A die Weltnek Manfred Weber beszélt Orbán Viktor bevándorláspolitikájáról is. Mint mondta, elismerés övezi Orbánt amiatt, hogy a magyar társadalom döntő többsége őt támogatja, emellett pedig védelmezi a határokat. A szerb határra emelt kerítés nagyban hozzájárul a migráció kontrollálásához, ezért Orbán Viktorral párbeszédet kell folytatnunk.
Ő az, aki a bevándorlás kérdésének kulcsát a kezében tartja – tette hozzá az uniós néppárti vezető.
Belülről akarják felrobbantani – vagy talán inkább szétmállasztani – a szellemi birodalmat, hosszú ideje, ám most egyfajta végkifejlet látszik közeledni.
Azonnali cselekvésre szólított fel a migráció, a határvédelem és az európai egység ügyében Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján, a Várkert Bazárban.
Idén tizenharmadik alkalommal rendezik meg a magyar-lengyel barátság napját, amelynek eseményeit felváltva tartják a két országban. Ebben az évben a központi ünnepségeknek a közép-lengyelországi Kielce ad otthont.
Másként alakul-e a magyar történelem, ha Kun Béláék 1919. március 21-én nem kaparintják meg a hatalmat Károlyi Mihálytól? Mitől vált divatossá a baloldali eszme az első világháború után az értelmiség körében is? A kérdésekre, a 133 nap előzményeire és eseményeire Ablonczy Balázs, Hatos Pál és Révész Tamás történészek adnak választ a Lugas kerekasztalánál.
Belülről akarják felrobbantani – vagy talán inkább szétmállasztani – a szellemi birodalmat, hosszú ideje, ám most egyfajta végkifejlet látszik közeledni.
Most a populista jelző – nem is címkéjével, hanem – bunkójával ütik le azokat, akik másként gondolkoznak, mint a Központ.
