Balog: van értelme újra felfedezni a közép-európaiságot
2018. február 21. 01:28

Van értelme újra felfedezni a közép-európaiságot - hangoztatta az emberi erőforrások minisztere kedden, a cipszerek történetét bemutató kiállítás megnyitóján Budapesten, a Hold utcai református templomban.

Balog Zoltán kiemelte: léteznek aktuálpolitikai összefogások, de a tartós együttműködéshez kevés a külső kihívás, a regionális gazdasági érdekek vagy a kisebbség érzése Európa más népeivel szemben.

"Ha azt akarjuk, hogy a visegrádi négyek együttélése valóban tartós és az itt élő népek akaratát kifejező együttműködés legyen", ahhoz szükséges a "közös kulturális, történelmi és vallási alap is". Erre épülhet az, amit V4-nek, történelmileg és kulturálisan pedig közép-európaiságnak nevezünk - mondta a miniszter.

Kitért arra: a Kárpát-medence hagyományos multikulturalizmusnak is nevezhető, hiszen a térségben évszázadokon keresztül természetes állapot volt a különböző nemzeti, etnikai, vallási csoportok egymás mellett élése, még ha olykor voltak köztük konfliktusok is.

Balog Zoltán szerint a közép-európaiság felfedezéséhez inspirációt adhat a cipszerek történetének tanulmányozása. A Szepesség megismerése, ahol hétszáz éven keresztül lehetséges volt egymás mellett élni és gazdagítani egymás kultúráját - tette hozzá Balog Zoltán.

Kiss Gy. Csaba, a Varsói Egyetem vendégprofesszora hangsúlyozta, hogy a Szepesség a közös közép-európai emlékezet helye. A Szepesség történetét, a közép-európai múltat csak úgy lehet megérteni, "ha félretesszük a modern nemzeti látásmód szemüvegét, és megpróbáljuk beleélni magunkat egy olyan közegbe, ahol természetes volt több kultúra naponkénti egymás mellett élése, szimbiózisa, a nyelvi sokféleség és a szünet nélküli közvetítés."

A Szepesség több szempontból is határhelyzetben volt és van ma is. Egykor Magyarország és Lengyelország határán, ma a szlovák-lengyel határon. A határhelyzet mindig felkínálja a közvetítő szerepet, ugyanakkor konfliktushoz is vezethet. A középkori magyar és lengyel királyság kapcsolataiban különösen fontos szerepe volt a területnek.

A Szepesség más szempontból is közvetítő volt: a többségében német nyelvű városokba hamar eljutottak a lutheri tanok, és a huszitizmus sem hagyta érintetlenül a vidéket - ismertette Kiss Gy. Csaba.

A budapesti németajkú református egyházközség és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közös kiállításán 18 tablón mutatják be a cipszerek történetét, városaikat, kultúrájukat és kapcsolatukat a reformációval.

A szepesi szászok, vagyis a cipszerek (Szepes németül Zips) a tatárjárás utáni időben telepedtek le Magyarországon, legfontosabb településeik a Szepesség középső részén, a Hernád és Poprád folyók vidékén alakultak ki.

A szászok letelepedését a magyar királyok és földesurak jogi, politikai és gazdasági eszközökkel támogatták. V. István király az 1271-es szepesi szász szabadságlevélben széles körű autonómiát biztosított számukra, lehetővé téve jogszokásaik, kultúrájuk megőrzését. A szepesi szászok székhelye Lőcse lett.

A 18-19. századra a Szepesség már szlovák többségűvé vált. A reformkor és főleg a kiegyezés korában pedig a magyar nyelv használata is terjedt.

Az első világháború után a Szepességet elszakították Magyarországtól. 1918 őszén Késmárkon magyar érzelmű értelmiségiek kikiáltották a Szepesi Köztársaságot, amely azonban csak néhány napig létezett. A Magyarországhoz kötődő cipszer családok közül sokan hagyták el a csehszlovák területté váló Szepességet.

A második világháború előtt Németország támogatásával létrejött szlovák államban a német nemzetiség széles jogokat kapott, a világháború végén azonban a szovjet hadsereg előrenyomulása miatt legtöbbjüket szervezetten kitelepítették.

A szülőföldjükön maradók többségét a Benes-dekrétumok következtében vagyonuktól, jogaiktól megfosztották, internálták, majd kitelepítették Csehszlovákiából.

 

DSZZS20180220111

Érdeklődők nézik a Cipszerek és a reformáció című kiállítást a megnyitón a Németajkú Református Gyülekezet Hold utcai templomában 2018. február 20-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
   

MTI
Címkék:
  • Infantilizmus a parlamentben
    A gyönyörű épületet nem bohócoknak tervezte Steindl Imre, az építők, a művészek nem azért formálták csodálatosra, hogy hígvelejűek tombolhassanak benne „szabadon”, brekeghessenek, röföghessenek, nyeríthessenek.
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Gulyás: a migránsvízum növeli a terrormerényletek veszélyét
    A migránsvízum növeli a terrorveszélyt, növeli a kockázatát annak, hogy a strasbourgihoz hasonló, migrációs hátterű terrorcselekmények történjenek Európában - mondta a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
  • A Rákóczi Szövetség kapta idén a Duna-díjat
    A Rákóczi Szövetség kapta idén a Duna Televízió által alapított, idén hetedik alkalommal odaítélt Duna-díjat. Az elismerést Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója adta át csütörtökön Budapesten.
  • Normalitás és radikalizmus
    A jellegtelenség puha diktatúrájában radikálisnak kell lenni, de a szó eredeti értelmében.
MTI Hírfelhasználó