Alá lehet még írni a kisebbségvédelmi kezdeményezést
2018. február 20. 19:43

Már meghaladta a 600 ezret az őshonos európai kisebbségek jogainak uniós szintű védelmét sürgető Minority SafePack (kisebbségi biztonsági csomag) európai polgári kezdeményezés aláíróinak száma. A kezdeményezést Orbán Viktor miniszterelnök is aláírta. 2018. április 3-ig kell összegyűlnie az egymillió aláírásnak.

Európa országaiban csaknem százmillió ember él nemzeti kisebbségként, legtöbbjüknek messzemenő jogokat biztosít az az ország, ahol élnek. A kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés aláírásával főleg az olyan őshonos, de nemzeti kisebbségnek számító közösségek joghelyzetén lehetne javítani, mint amilyen a Kárpát-medencében élő határon túli magyarság. Ha sikerülne összegyűjteni a megfelelő számú aláírást, akkor a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium magyar diákjai számára is lehetővé válna például a szabad anyanyelvhasználat.

A diákok a Kossuth Rádió Napközben című műsorában úgy fogalmaztak, számukra fontos a kisebbségvédelmi ügy, mert úgy érzik, őshonos kisebbségként több előnyt kaphatnának az élet több területén. Azt egyikük megjegyezte: fontos lenne, hogy azok a társaik, akik már elmúltak 18 évesek, szintén tudjanak a kezdeményezésről, hiszen ők tehetnének is a jogaikért.

A Magyarországon velünk élő nemzeti kisebbségek sem ismeretlenek a fiatalok előtt, és a kapott jogaikkal is tisztában vannak – derült ki egy budapesti középiskolában végzett nem reprezentatív körkérdésből. Azzal is tisztában voltak a megkérdezett tinédzserek, hogy Európában több nemzeti (őshonos) kisebbség is harcol az őt megillető jogokért, így azzal is, hogy a Kárpát-medencében élő határon túli magyarok számára sok országban nem adatik meg, hogy anyanyelvén kiírják például annak az utcának a nevét, ahol lakik. Az is elhangzott: célravezető lehet egy ilyen polgári kezdeményezés.

Heterogén a jogvédelem 

Csáky Csongor, a kezdeményezés egyik fő szervezője, a Rákóczi Szövetség főtitkára a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta: nagyon heterogén az őshonos kisebbségek jogvédelme az Európai Unió területén, a jó példák – mint elhangzott a műsorban, közéjük a dél-tiroli németek, a spanyolországi katalánok és a baszkok számítanak – mellett például a Felvidéken vagy az Erdélyben élő magyarság helyzete igencsak hullámzó, mint elmondta, voltak jobb és voltak rosszabb periódusok.

Azt is kiemelte, hogy például egyes országok – így Görögország – egyáltalán azt is tagadják, hogy élnek a területén őshonos kisebbségek. Szerinte a múlt év tavaszán indult aláírásgyűjtéssel mind az unió, mind az őshonos kisebbségek történelmi esélyt kaptak: előbbi egy súlyos joghiányosság kiküszöbölésére, míg utóbbi arra, hogy az őt megillető jogok révén rendeződjön helyzete. Egymillió aláírás azt jelentheti, hogy kötelezően kell foglalkoznia az EU-nak a kérdéssel.

Korszakalkotó kezdeményezés lehet

Tárnok Balázs, a Rákóczi Szövetség jogi szakértője, aki éppen Brüsszelben tartózkodik, elmondta: az aláírásgyűjtés megkerülheti bizonyos tagállamok eddig tanúsított ellenállását az őshonos kisebbségek helyzetét illetően. Bejelentette: február utolsó hétfőjén lesz egy európai parlamenti meghallgatás a LIBE bizottságban az európai polgárságról, ahol szó lesz a kezdeményezésükről, de lesz szerdán egy közmeghallgatás is, ahol a polgári kezdeményezésekről lehet visszajelezni az EU-nak.

Ha összegyűlik az egymillió aláírás, akkor először tagállami szinten megvizsgálják az aláírásokat, azok érvényességét – ez több hónapig is eltarthat majd, hangzott el – , ezután, ha megállapítják az aláírások érvényességét, akkor az Európia Bizottságnak három hónapja van, hogy lépjen az ügyben. Mint azt a Rákóczi Szövetség jogi képviselője elmondta, dönthet úgy, hogy mégsem lép az ügyeben. Mint emlékeztetett, erre volt példa, ugyanis a hasonló kezdeményezésekből 70 indult az elmúlt években, ebből négyet támogattak elegen az európai polgárok, de ezeknél sem történt semmi sem az Európai Bizottságnál.

Optimizmusát hangoztatta Tárnok Balázs, és úgy vélte, ez a polgári kezdeményezés lesz az első, amely jogalkotással fog végződni, egy nagyon kemény egyeztetés végén, amihez egymillió aláírás komoly legitimációt fog jelenteni.

Van még idő 

Április 3-áig van még idő aláírni a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezést a határon túli magyarok jogaiért. Még 300-350 ezer aláírás hiányzik az egymillióhoz – mondta Kalmár Ferenc, a szomszédságpolitika fejlesztéséért felelős miniszteri biztos az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.

Amennyiben még nem írta alá, a www.jogaink.hu honlapon és a Magyar Posta minden fiókjában megteheti.

hirado.hu - Kossuth Rádió
Címkék:
  • Infantilizmus a parlamentben
    A gyönyörű épületet nem bohócoknak tervezte Steindl Imre, az építők, a művészek nem azért formálták csodálatosra, hogy hígvelejűek tombolhassanak benne „szabadon”, brekeghessenek, röföghessenek, nyeríthessenek.
  • Séta egy holland zöldinnel
    Írni, véleményt mondani, okoskodni nem olyan nehéz, de ha itt vagyok kettesben valakivel, akiről és akinek beszélni kellene, óvatosabb az ember.
  • Gulyás: a migránsvízum növeli a terrormerényletek veszélyét
    A migránsvízum növeli a terrorveszélyt, növeli a kockázatát annak, hogy a strasbourgihoz hasonló, migrációs hátterű terrorcselekmények történjenek Európában - mondta a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
  • A Rákóczi Szövetség kapta idén a Duna-díjat
    A Rákóczi Szövetség kapta idén a Duna Televízió által alapított, idén hetedik alkalommal odaítélt Duna-díjat. Az elismerést Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója adta át csütörtökön Budapesten.
  • Normalitás és radikalizmus
    A jellegtelenség puha diktatúrájában radikálisnak kell lenni, de a szó eredeti értelmében.
MTI Hírfelhasználó