Trumpnak elege lett az EU-ból? A vezetők már a szövetség jövőjét mérlegelik
Szerző: Gondola
2025. december 10. 15:35
Az amerikai kormány új Nemzetbiztonsági Stratégiája szerint az EU a „civilizációs eltörlés” felé tart, a migrációtól kezdve a szabályozási politikákig.
A „brüsszeliológiában” bennfentesnek számító Euronews szerint az Egyesült Államok és az Európai Unió között rendkívüli feszültség alakult ki az elmúlt héten, miután a Trump-adminisztráció példátlanul éles hangú kritikát intézett az unióhoz.
Az amerikai kormány új Nemzetbiztonsági Stratégiája olyan súlyos megállapításokat tett, mint hogy az EU a „civilizációs eltörlés” felé tart, ha nem változtat több területen, a migrációtól kezdve a szabályozási politikákig.
A dokumentum nemcsak az EU külpolitikai szerepfelfogását, hanem belső, szuverén döntéseit is támadta, ami több európai vezető szerint már a beavatkozás határát súrolja. A konfliktus tovább eszkalálódott, amikor Elon Musk – válaszul a rá kirótt 120 millió eurós uniós bírságra – az EU-t „komisszárok” által irányított nem-demokráciának nevezte, sőt az unió megszüntetését is felvetette. Donald Trump elnök nyilvánosan támogatta Musk kijelentéseit, a bírságot „gonosz” és „indokolatlan” lépésnek titulálva, ami csak tovább mélyítette a politikai szakadékot.
Több európai diplomata szerint az amerikai retorika már nem a nemzetbiztonságról szól, hanem egyértelmű beavatkozás az európai politikába. Különösen akkor vált nyilvánvalóvá ez a szándék, amikor
az amerikai stratégia kijelentette, hogy Washington a jövőben Európa „patrióta pártjaival” kíván együttműködni – vagyis de facto az uniós intézményekkel szemben kritikus, nemzetállami vonalat képviselő erőkkel.
Trump Orbán Viktorban és Giorgia Meloniban természetes szövetségest lát, ám míg Orbán nyíltan konfrontálódik Brüsszellel, Meloni kettős taktikát követ: együttműködik az uniós intézményekkel, miközben belpolitikai kommunikációjában megőrzi konzervatív karakterét.
Európában egyre több vezető utasítja vissza az amerikai bírálatokat. António Costa, az Európai Tanács elnöke határozottan kijelentette, hogy szövetségesek nem avatkoznak egymás belügyeibe. Friedrich Merz német kancellár azt mondta, az európai demokráciát nem kell megmenteni, és több pontot „teljesen elfogadhatatlannak” nevezett az amerikai dokumentumban. Kaja Kallas, az EU külügyi szolgálatának vezetője arra emlékeztetett, hogy a belügyeket az európaiak intézik, ugyanakkor a külső fenyegetések – Oroszországtól Iránig – továbbra is közös fellépést igényelnek. Josep Borrell, az EU korábbi külügyi főképviselője még keményebben fogalmazott: szerinte az amerikai stratégia valójában Európa gyengítésére, a nemzetállamok szétválasztására, és egy Washingtonnak alárendelt „fehér Európa” kialakítására törekszik.
Borrell arra szólította fel az európai vezetőket, hogy végre legyenek őszinték magukkal: Trump már nem partner, hanem ellenfél.
Miközben több vezető kemény hangon reagált, az Európai Bizottság és Ursula von der Leyen továbbra is óvatosan hallgat. A Bizottság álláspontja az, hogy a konfliktus eszkalációja komoly gazdasági következményekkel járhat, és a jelenlegi geopolitikai helyzetben – különösen az ukrajnai háború miatt – életbevágó az amerikai együttműködés fenntartása. Ez a megfontolás már korábban is jelentős engedményekhez vezetett:
a nyáron az EU elfogadott egy sokak szerint megalázó kereskedelmi megállapodást, amelyben az USA megháromszorozhatta az európai termékekre kivetett vámokat, míg az EU szinte teljesen eltörölte az amerikai ipari vámokat.
A döntést a Nemzetközi Valutaalap felelősségteljesnek nevezte, sok európai azonban egyértelmű visszalépésként élte meg.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az európai „radikális jobboldal” (értsd: a patrióták – a szerk.) nem kíván konfrontálódni Trumppal, mivel ideológiai rokonságot lát vele, különösen a migráció és a „woke-ellenes” politika terén. Ez tovább gyengíti az EU egységes fellépését, miközben Washington egyre direktebb nyomást gyakorol a kontinensre.
A kialakult helyzet sokak számára egyértelművé tette, hogy Európának nagyobb önállóságra van szüksége. Andrius Kubilius védelmi biztos úgy fogalmazott, hogy az EU nem reagálhat többé automatikusan Washington lépéseire, hanem saját stratégiai irányt kell kialakítania, mind a védelem, mind a geopolitika terén. Ez ugyanakkor teljesen új terep az európai integráció történetében, hiszen a kontinens évtizedeken át az Egyesült Államokra támaszkodott biztonsági és globális politikai kérdésekben.
A cikk szerint a transzatlanti kapcsolat jövője most bizonytalanabb, mint hosszú ideje bármikor. Az USA soha nem támadta még ilyen élesen az EU szuverenitását és politikai irányát, Európában pedig megosztottság uralkodik abban, hogyan kellene reagálni. Egyre több vezető látja úgy, hogy a kontinensnek saját útját kell járnia – még akkor is, ha ez fájdalmas és ismeretlen területre vezet. (Az utóbbi kitétel egyébként nyílt beismerése annak, hogy az EU vezetői már rég elvesztették az európai identitást, gyakorlatilag az amerikai Demokrata Párthoz kötődő, globalista erők helytartóivá váltak – a szerk.)
Címkék:
