Szent Katalin legendájának nyomában
Szerző: Gondola/mkdsz.hu
2025. december 2. 12:09
Lehet, hogy az elterjedt nézet, miszerint Szent Katalin alakját egy alexandriai filozófusnőről, Hypatiáról mintázták, nem állja ki a valóság próbáját?
Tavaly mi is foglalkoztunk Alexandriai Szent Katalinnak, aki megkerülhetetlen alakja a novemberi népi ünnepkörnek, illetve a régi bányavárosok és a keresztény tudomány világának. Idén a szellemileg hozzánk közel álló mkdsz.hu tette meg ugyanezt, hasonló kiindulásból más következtetésre jutva. Híroldalunk, mint minden intellektuálisan tisztességes médium, szeret teret adni a különböző nézeteknek és színvonalas vitáknak, ezértt szemlézzük most az utóbbi írást.
Amiben nincs vita
A november 25-i Katalin-nap hagyományosan fontos dátum a magyar néphagyományban: időjóslások, a téli ünnepkörhöz kapcsolódó népi megfigyelések és az advent előtti utolsó nagy mulatság, a Katalin-bál kötődik hozzá. Idén azonban a szokásosnál szomorúbb figyelmet kapott az ünnep, miután a füleki művelődési ház Katalin-bálján tragikus balesetben életét vesztette egy 19 éves fiatal.
Katalin neve évszázadokon át az egyik leggyakoribb női név volt Magyarországon, bár az utóbbi évtizedekben visszaszorult a névadási listákról. A hozzá kapcsolódó bál sajátos helyet foglal el a magyar ünnepi kultúrában: az Anna-bál mellett ez az egyetlen névünnephez kötött nagyobb társas esemény, ám míg a füredi Anna-bál országos közéleti esemény, a Katalin-bál jellemzően egyházi vagy vidéki közösségek hagyományához kötődik. Mindez a Katalin-nap egyházi szerepével függ össze, hiszen ez a kisfarang, a Mihály-naptól az adventig tartó időszak zárónapja, amely után a bűnbánati-böjti jellegű advent veszi kezdetét.
A katolikus egyház három nevezetes Katalint tart számon, ám november 25-én Alexandriai Szent Katalint ünnepli, akinek kultusza már a középkorban is jelentős volt. A Sínai-hegy lábánál álló Szent Katalin-kolostor – több ezer korai kézirat őrzőhelye – a legnevezetesebb emlékhelye. Magyarországon is több templom viseli a nevét, különösen a történelmi Felvidék bányavárosaiban, ahol Katalin Szent Borbálával együtt a vájárok oltalmazója volt. A szent legendája szerint fiatal, rendkívüli műveltségű nemesi származású nő volt, aki Maxentius császár elé állva hitvitában győzte le az általa összehívott bölcselőket, majd hitéért mártírhalált szenvedett. A történet hírneve révén Katalin a tudósok, filozófusok és ügyvédek védőszentjévé vált, alakja pedig számos művészeti alkotáson megjelenik.
Egy új nézőpont
A modern korban ugyanakkor elterjedt az a vélekedés, hogy Alexandriai Szent Katalin alakja valójában a késő-ókori Hypatia filozófusnő történetének keresztény átdolgozása. Az MKDSZ cikke ennek az állításnak jár utána, és arra a következtetésre jut, hogy a széles körben emlegetett „tudományos konszenzus” valójában ingatag lábakon áll. A különféle internetes források többnyire egymásra hivatkoznak, konkrét kutatói érvek vagy bizonyítékok nélkül. A Google mesterséges intelligenciája által megnevezett „történész”, Peter Gärtner nem azonosítható szakmai publikációk alapján, és inkább egy névazonosság keveredésének tűnik; az elmélet eredetét tekintve pedig úgy fest, hogy a 19. századi író, Charles Kingsley Hypatia című fikciós regénye terjesztette el ezt a párhuzamot. A Wikipedia szócikkei sem adnak megbízható támpontot, mivel a hivatkozások nem valódi összehasonlító történeti elemzéseket tükröznek, hanem különálló művek egymás mellé állítására épülnek.
A szerző végső következtetése szerint a Hypatia–Katalin-azonosítás ma inkább spekuláció, mintsem bizonyított történeti tény. Mivel a feltételezett „konszenzus” mögül hiányoznak a megbízható tudományos hivatkozások, az elmélet egyelőre inkább modern mítoszrombolási kísérletnek tűnik, mint valódi kutatói eredménynek. A cikk így arra figyelmeztet, hogy amíg nincs hiteles bizonyítás, Szent Katalin történetét nem indokolt deszakralizálni pusztán egy irodalmi-aufklärista eredetű feltevés alapján.
