Semjén Zsolt: A kitüntetések példamutató életutakra hívják fel a figyelmet és erőt adnak a nemzetnek
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes állami kitüntetéseket adott át a nemzeti ünnep alkalmából rendezett ünnepségen, március 13-án a Karmelita Kolostorban. A március 15-i állami kitüntetések átadóján azok munkáját ismerték el, akik a tudomány, a kultúra, a közélet, az egyházi szolgálat vagy a közösségépítés területén nyújtottak kiemelkedő teljesítményt.
Beszédében Semjén Zsolt arra a kérdésre kereste a választ: miért fontosak a kitüntetések. Mint fogalmazott, az elismerések története szinte egyidős az emberiséggel.
A miniszterelnök-helyettes történelmi példákkal szemléltette, hogy az emberek már az őskorban is igyekeztek látható módon megörökíteni a hősies tetteket: a vadászok nyakában viselt állatfogak vagy karmok egy-egy bátor cselekedet emlékét hordozhatták. A későbbi korokban a hellén és római világban már a katonai érdemeket, a művészi teljesítményt vagy a sporteredményeket is különféle jelvényekkel ismerték el.
A modern európai kitüntetési rendszer gyökerei a lovagrendekig vezethetők vissza – emlékeztetett Semjén Zsolt. A kereszténység hatására a jelvények gyakran kereszt alakot kaptak, és a lovagrendek mintájára az uralkodók, majd az államok is hasonló elismeréseket alapítottak.
A magyar kitüntetések történetét felidézve a miniszterelnök-helyettes kiemelte: a mai Magyar Érdemrend hagyománya az 1848–49-es szabadságharc idejéig nyúlik vissza. A rendszer később a két világháború között is meghatározó volt, majd a kommunista diktatúra megszüntette. A rendszerváltozás után Antall József kormánya tudatosan tért vissza ehhez a hagyományhoz.
„A kitüntetés valahol nagyon mélyen gyökerezik az ember természetében” – fogalmazott Semjén Zsolt. Szerinte az elismeréseknek három fontos szereplője van: aki kapja, aki adja, és a társadalom egésze.
A díjazott számára a kitüntetés visszajelzés és megerősítés – mondta –, az állam számára pedig annak bizonyítéka, hogy képes felismerni és elismerni a közösség számára értékes életutakat. Hozzátette: a jelölések mindig a társadalomból indulnak, a döntéseket pedig szakmai testületek készítik elő.
Semjén Zsolt szerint azonban a legfontosabb szereplő maga a társadalom. Egy kis nemzet számára különösen fontos az a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a közösséghez tartozni. A kitüntetések pedig azt üzenik, hogy nemcsak a múltban voltak nagy magyar teljesítmények, hanem a jelenben is.
„A kitüntetések felhívják a figyelmet egy-egy példamutató életútra, amely inspirációt és megtartó erőt jelent az egész nemzet számára”
– fogalmazott.
Beszédét egy anekdotával zárta: felidézte, hogy a kiegyezés után Andrássy Gyula közbenjárására Arany János megkapta a Magyar Szent István-rend kitüntetést. Amikor egy arisztokrata felháborodva kérdezte, hogy „most már akárki megkaphatja-e” a kitüntetést, Andrássy visszakérdezett: vajon ki emlékszik ma Michelangelo korának külügyminiszterére. A történet – Semjén szerint – jól mutatja, hogy a valódi érdem időtálló.
Az ünnepségen több rangos állami kitüntetést adtak át. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke által adományozott Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje kitüntetést vehette át többek között Cseri Miklós néprajzkutató, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója, valamint Harrach Péter, aki a keresztény és nemzeti értékek melletti következetes kiállása, az elesettek, a rászorulók és családok megsegítése érdekében végzett több mint három évtizedes közéleti és politikai tevékenysége elismeréseként részesült a kitüntetésben.
A Magyar Érdemrend tisztikeresztjével például Dobos László közgazdászt, a Jászok Egyesületének elnökét, valamint dr. Fischl Vilmos evangélikus lelkészt, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkárát tüntették ki.
A lovagkereszt kitüntetettjei között szerepelt Csernay Ádám, az 1956-os forradalom résztvevője és a politikai üldözöttek képviselője, valamint dr. Latorcai-Ujházi Aranka ikonfestő művész, aki alkotómunkájával és kultúraszervező tevékenységével járult hozzá a keresztény kulturális örökség ápolásához.
A Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést többek között dr. Vajda Norbert, a Katolikus Szeretetszolgálat főigazgatója kapta, aki a rászorulók támogatásában és szociális programok szervezésében végzett munkájával szerzett elismerést.
A Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetettjei között volt például Fica János, a csúzai Csárdás Néptánccsoport alapítója, valamint Zeidler Sándor István iparművész, a magyar kitüntetési rendszer szakértője.
A Magyar Bronz Érdemkeresztet Fodorné Bozó Brigitta és Kiss Gabriella segédlevéltárosok vehették át, akik a kárpótlási dokumentumok feldolgozásában végeztek kiemelkedő munkát.
Az ünnepség végén Semjén Zsolt hangsúlyozta: a díjazottak életútja azt bizonyítja, hogy a magyar társadalomban ma is számos olyan teljesítmény születik, amely példát mutat a közösség számára. A kitüntetések pedig nemcsak az egyéni érdemek elismerései, hanem a nemzeti közösség megerősítésének eszközei is.
Főkép fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely
