Romokból remény: kiállítás Rómában a Hungary Helps közreműködésével helyreállított libanoni templomokról

Azbej Tristan hangsúlyozta, hogy a közel-keleti keresztények támogatása Magyarország számára nem csak kormányzati program, hanem nemzeti missziónak számít. Libanon saját térségében kulcspozíciót tölt be, egyebek között az országban még tömbben élő keresztény közösség miatt.

A Romokból remény című kiállítást nyitotta meg az államtitkár a Római Magyar Akadémián. A fotótárlat azt a 63, jórészt középkori libanoni templomot mutatja be, amelyeknél 2018 óta a magyar kormány támogatásával, a Hungary Helps programon keresztül, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a libanoni Kaslik város Szentlélek Egyeteme együttműködésben régészeti megőrzést, felújítást, újjáépítést végzett. Azbej Tristan rámutatott,

a kiállítás legelső nemzetközi helyszíneként nem véletlenül Róma városára esett a választás, ahol éppen tart a reménynek szentelt jubileumi szentév. XIV. Leó pápa november végi, december eleji első apostoli útja is Törökország mellett Libanonba vezet.

Az államtitkár által vezetett delegációnak a szerdai általános pápai audiencián lehetősége lesz XIV. Leónak is elmondani, hogy Magyarország a libanoni keresztényekkel közösen mit tesz jövőjükért, valamint a keresztény kulturális örökség megőrzése érdekében.

A fotókiállítás címét maguk a libanoniak választották – közölte Azbej Tristan. Hozzáfűzte, Libanon egykor a kelet Svájcaként volt ismert, ma viszont a szétesés fenyegeti a konfliktusok, krízisek sorozata miatt, kezdve a gazdaság állapotától a bejrúti kikötőben történt katasztrofális robbanáson át a migrációs válságig.

Ezt az országot a múltja, a hite és a hagyományai tartják egyben

– fogalmazott a kereszténydemokrata politikus. Közölte, a PPKE világszínvonalú régészeti szakembercsapata együttműködése a libanoni partnerekkel tette lehetővé, hogy a műemlék épületek újjáépítése mellett remélhetőleg vissza tudták adni a libanoni kereszténységnek a jövőbe vetett hitet.

A kiállításon beszédet mondott Michel Dzsalakh Oam, a Vatikánnak a Keleti Egyházakért felelős dikasztériumának titkára, aki libanoni maronita érsek, és aki szerint a fotók az emberiség, a méltóság, a hit erejét jelképezik.

Felszólalt továbbá Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki nagykövet is, Joseph Mukarjel, a kasliki Szentlélek Egyetem rektora, Szárkisz Huri, a libanoni kulturális minisztérium régészeti igazgatója és Vágner Zsolt, a PPKE régésze, a projekt koordinátora. A megnyitón a római maronita kollégium kórusa énekelt.

Kovács Péter, a Hungary Helps vezérigazgatója az MTI-nek kifejtette: sokkal többről van szó, mint templomok rekonstrukciójáról. „Ez fontos a helyi közösségeknek, mert ismét életet ad az egész területnek, egyebek között gazdaságilag”.

Megemlítette Aszmar Dzsebeil falu templomát, amely Libanon legnépszerűbb esküvői helyszíne és a helyi identitás megőrzését szolgálja. A templomok helyreállítása munkát adott sok libanoninak, most pedig idegenforgalmi célpontoknak is számítanak, ezért a Libanonból való elvándorlás megfékezésében is segítséget nyújt a magyar projekt – tette hozzá a vezérigazgató.

Ami más közel-keleti országok támogatását illeti, Kovács Péter hangsúlyozta, hogy Szíriában továbbra sem stabil a helyzet, a Szentföldön, Gázában és Ciszjordániában szintén mindenekelőtt humanitárius segítségre szorulnak az emberek.

Közösségi oldalán Azbej Tristan a kiállításról azt írta:

63 megmentett templom, 63 megerősödött közösség – a remény építményei. Minden megmentett épület egy újabb történet a reményről és a kereszténység időtálló értékeiről.

Az államtitkár beszámolt találkozójáról Claudio Gugerotti bíborossal, a Keleti Egyházak Dikasztériumának prefektusával, „aki a közel-keleti keresztény közösségek jövőjéről és a béke fontosságáról szólt mély hittel és elkötelezettséggel”.

A vatikáni hivatal foglalkozik Szíria, Libanon és más közel-keleti országok keresztény közösségeivel – éppen azokban az országokban, ahol a Hungary Helps évek óta az üldözött keresztények mellett áll, és segít abban, hogy a nehézségek ellenére is lehessen reménykedni a keresztény közösségek jövőjében – közölte Azbej Tristan. Leszögezte:

Magyarország a jövőben is a hit, a béke és a szolidaritás oldalán áll, és kész folytatni munkáját a közel-keleti keresztény közösségek megerősítéséért.