Pálfalvi Milán: A baloldali kutatócégek méréseinek egy része azért félrevezető, mert nem a legvalószínűbb eredményt láttatja
Szerző: Gondola
2026. január 27. 09:15
Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet politikai elemzője adott interjút hírportálunknak a kaotikus közvélemény-kutatásokról, a Tisza Párt mögött felsorakozó bankár-multi lobbiról és az orosz gázimport uniós betiltásáról.
- Emlékszem, fiatalabb koromban a közvélemény-kutatást még tudományosan megalapozott, objektív szakmának tekintették, bonyolult matematikai képletekkel bizonygatták, miért nem lőhet mellé egy-egy kutatás néhány százalékpontnál. Ma a jobboldali és a baloldali kutatások között nem ritka a 20-25 százalékpontos különbség sem. Kinek van igaza, és miből ered ez a módszertani káosz?
- A közvélemény-kutatás nem egy egyszerű dolog. Minden azon múlik, hogy a kutató megfelelő felkészültséggel, a felmérés céljának megfelelő módszertannal végzi a munkáját. A Nézőpont Intézet pártpreferencia-mérése az, ami a legvalószínűbb listás eredményt mutatja meg, azt, amire mindenki figyelni fog a választás estéjén.
A baloldali kutatócégek által kimutatott eredmények egy része azért félrevezető, mert nem a legvalószínűbb eredményt láttatja, hanem valami mást.
Például csak a biztos válsztók körében mért eredményt mutat, vagy olyat, amikor 15 százaléknyi "nem tudja/nem válaszol" kategória válaszadóinak a pártpreferenciáját nem is próbálja feltérképezni, ami eltorzíthatja a végeredményt a valósághoz képest. Ezeken a példákon túl még ott van az a lehetőség is, hogy "nem bontják ki az igazság minden részletét".
Ne felejtsük el, hogy egy komolyan vehető közvélemény-kutató nem teheti meg azt, ami viszont a baloldali cégek esetében megtörtént: a Fidesz vereségét mérték, tévesen. Most is azt mérik. Tévesen, hiszen látjuk a Nézőpont számait, amik a legvalószínűbb listás eredményt mutatják, ami módszertanilag leginkább közelít a valósághoz. Hogy miért térnek el a baloldali kutatok számai? A módszertani magyarázaton túl, a kedves olvasókra bízom a kérdés megválaszolását.
- Az eddig is Brüsszel (konkrétan Manfred Weber) gyámkodása alatt álló Magyar Péter és Tisza párt körül egyre jobban kirajzolódik egy globalista, bankár-multicéges lobbi Kapitány Istvánnal, Orbán Anitával, Bajnai Gordonnal. Ez kiegészült az ukrán titkosszolgálatokkal, sőt, immár a hivatalos ukrán kormányzattal is. Mi lehet pontosan a globalisták célja, és Ön szerint meddig hajlandóak elmenni?
- Épp most döntöttek Brüsszelben a Tisza-tervben is szereplő célról, miszerint Európának le kell válnia az orosz gázról.
Ez nem újdonság, hiszen látjuk, folyamatosan ezen az elhibázott lépésen ügyködnek, amit szándékuk szerint nálunk a Tisza Pártnak kellene végrehajtania.
Ezért kerültek Magyar Péter mellé olyan globalisták, mint Kapitány István és Orbán Anita, mert ők a kipróbált végrehajtó személyek a multivilágból. Bajnai Gordon bábáskodása is ezt a célt erősíti. Brüsszel a globalisták kezében van, a Tisza Brüsszel és a globalisták irányítása alatt áll.
A globalisták és így Brüsszel és a Tisza Párt is győzni akarnak Ukrajna oldalán Oroszország ellen, amiért halálba küldenék az európai fiatalokat. Ennek számos példáját látjuk. Egészen elképesztő, hogy itt tart az EU, aminek az alapcélja éppen a béke megőrzése volt. Sajnos ez már múlt idő.
- Ahogy Ön is mondja, Brüsszelben most döntöttek önkényesen arról a régóta lebegtetett célról, hogy szankciókat vetnek ki az orosz gáz importjára, amit a magyar kormány az Európai Bíróság elé visz, hiszen ez a kormányfők (Európai Tanács) egyhangú döntését igényelte volna. Milyen döntésre számít ezek után a Bróság részéről, és milyen eszközökkel tudja a kormány továbbra is megvédeni a magyar családokat?
- Minden lehetőséget ki kell meríteni, hogy Brüsszel téves, önsorsrontó és minket büntető döntésével szemben a kormány megvédje a magyar családok érdekét. Az Európai Bíróság döntése bármi lesz is, fontos látni, hogy már rég túl vagyunk az utolsó utáni pillanaton. 2015, vagyis a migrációs válság kezdete óta nincs hová hátrálnunk, és nem is fogunk, amíg nemzeti kormánya van az országnak.
Ugyanez igaz minden olyan kérdésre, ami túlmegy a magyar érdeken, sérti a magyar szuverenitást. Ezért büntetnek is minket. Nem fogadjuk be a migránsokat, nem vagyunk hajlandóak végrehajtani a migrációs paktumot, amiért fizetnünk kell. Ez elfogadhatatlan, a közösségi joggal és erőfölénnyel való visszaélés Brüsszel részéről. Ilyenkor persze felmerül a kérdés, hogy akkor miért nem lépünk ki az EU-ból. A válasz az, hogy mi nem kilépni akarunk, hanem az unión belülről kívánjuk megváltoztatni Európa jövőjét. Ez kemény küzdelem nélkül nem megy.
