Késnek a magyar vonatok? A német adatok ennél jóval riasztóbbak
A probléma gyökere a statisztikai módszertanban rejlik. A német vasút késési kimutatásai nem tartalmazzák azokat a járatokat, amelyek teljes egészében kimaradtak, illetve azokat sem, amelyek útjukat idő előtt megszakították. Magyarán: ha nincs vonat, nincs késés sem – legalábbis a kimutatás szerint.
A német vonatoknak csak 14 százaléka volt pontos
A cikk szerint 2024-ben a Deutsche Bahn összesen 554 070 távolsági járatot ajánlott menetrend szerint. Ezek közül:
- 207 776 járat több mint hatpercnyi késéssel érkezett meg,
- 254 040 esetben a vonat csak részben közlekedett,
- 14 235 járat teljesen kimaradt.
Összességében ez azt jelenti, hogy az összes vonat 85,9 százaléka késve jutott el a célállomáshoz vagy nem teljesítette a teljes távot. A vonatoknak csak 14 százaléka volt pontos.
Vagyis a „pontos” járatok aránya mindössze minden hetedik szerelvényre korlátozódott.
A német közlekedési minisztérium egy parlamenti kérdésre adott válaszában elismerte: a kimaradó és részben kimaradó járatok nem szerepelnek a pontossági statisztikában. Az indoklás szerint ezek aránya „csupán egy–három százalék”, ezért bevonásuk nem változtatna érdemben az összképen – a számok azonban ezt egyértelműen cáfolják.
Politikai visszhang és infrastrukturális kudarc
A kérdést a Bundestagban a Martin Sichert politikus vetette fel, aki saját tapasztalataira hivatkozva beszélt a rendszeres fennakadásokról. Véleménye szerint az adatok „infrastrukturális kudarcot” tükröznek, amely súlyosan rontja Németország megítélését. Úgy fogalmazott: a vezetők fizetését a szolgáltatás megbízhatóságához kellene kötni, mert elfogadhatatlan, hogy miközben az utasok mindennap káoszt élnek át, a döntéshozók elszigetelten dolgoznak.
Nyomás alatt a német vasút vezetése
A DB vezérigazgatója, Evelyn Palla az elmúlt hónapokban több irányból is kritikák kereszttüzébe került. Öt tartomány kormányfője közös levélben bírálta a Berlin–Hamburg vonal felújításának elhúzódását, és március elejéig új, hiteles menetrendet követeltek. Emellett informatikai üzemzavarok is nehezítik a vasúttársaság működését.
Tudatos statisztikajavítás?
A Deutsche Bahn tagadja, hogy szándékosan kozmetikázná az adatokat.
Ugyanakkor a Der Spiegel 2025 őszén olyan belső üzenetekről számolt be, amelyek szerint egyes járatokat kifejezetten „a statisztika javítása érdekében” állítottak le.
A vállalat ezt hivatalosan cáfolta, hangsúlyozva: nem manipulálja a kimutatásokat.
Svájcra is kihat a német vonatok késése
Éles ellentétben áll a német helyzettel a SBB teljesítménye. A svájci vasutak 2025-ben 94 százalék feletti pontosságot értek el, miközben már háromperces késést is késésként könyvelnek el. A társaság nyíltan elismeri: a Németországból érkező szerelvények gyakran rontják a svájci statisztikát, ezért szükség esetén a határon visszafordítják őket, és belföldi pótlóvonatokat indítanak.
A NIUS által bemutatott adatok arra utalnak, hogy a Deutsche Bahn hivatalos pontossági mutatói csak részben tükrözik a valóságot. Az utasok számára mindegy, hogy egy járat késik, félúton megáll, vagy el sem indul: az eredmény ugyanaz – bizonytalanság és időveszteség. A kérdés már nem pusztán statisztikai, hanem a közlekedéspolitika hitelességét érinti. Ha a számok szebbek, mint a mindennapi tapasztalat, az hosszú távon a vasút iránti bizalmat ássa alá.
A magyar vasút összességében jóval megbízhatóbb képet mutat, mint a német
Míg a Deutsche Bahn esetében a független számítások szerint 2024-ben a távolsági járatok mindössze 14 százaléka közlekedett ténylegesen menetrend szerint, addig
Magyarországon a MÁV-START hivatalos adatai alapján a vonatok nagyjából 70-80 százaléka érkezett meg pontosan.
Ez azt jelenti, hogy a magyar vasút – minden ismert infrastrukturális nehézsége ellenére – összességében jóval megbízhatóbb képet mutat, mint a német távolsági közlekedés, és az utasok lényegesen nagyobb eséllyel számíthatnak arra, hogy vonatuk valóban és közel időben el is jut a célállomásra.
