MKDSZ: Ki a mi évemberünk?
Szerző: Gondola
2026. január 28. 09:35
Mit jelent az „Év Embere” cím, kik és milyen logika mentén kaphatják meg, illetve mit árul el egy korszakról az, hogy kit emelünk szimbolikusan piedesztálra. Az MKDSZ írásából megtudjuk.
Az „Év Embere” mint történelmi tükör
Január hagyományosan az évértékelések ideje, amikor világszerte kiosztják az „Év Embere” címeket. Ezek a díjak nem erkölcsi ítéletek, hanem történelmi lenyomatok. Ezt példázza, hogy a Time magazin címlapján korábban olyan, egymástól morálisan radikálisan eltérő figurák szerepeltek, mint Hitler, Sztálin, II. János Pál vagy Greta Thunberg. A cím lényege nem az elismerés, hanem az adott kor reprezentálása.
A mesterséges intelligencia mint 2025 jelképe
A Time magazin legfrissebb döntése – miszerint nem egy konkrét személy, hanem a mesterséges intelligencia alkotói kapták az „Év Embere” címet – a szerző szerint tökéletesen illeszkedik korunk szelleméhez. A mesterséges intelligenciát egyszerre tartja lenyűgözőnek és félelmetesnek, és felveti: akár úgy is emlékezhetünk majd erre a címadásra, mint egy civilizációs fordulópont mementójára. Az MI mára megkerülhetetlen tényezővé vált a „történelem főutcáján”.
A cikk felidézi azt is, hogy a Time korábban sem ragaszkodott mindig egyetlen emberhez: volt már „Év Embere” a magyar szabadságharcos (1956), a „csendes többség”, a Föld, a MeToo mozgalom vagy „Ukrajna lelke”.
A pápa, Trump és a „kihagyott lehetőség”
Érdekességként megemlíti, hogy maga a mesterséges intelligencia előrejelzése szerint XIV. Leó pápa lett volna az esélyes az „Év Embere” címre, megelőzve Donald Trumpot. A szerző szerint sok katolikus számára valóban a frissen megválasztott pápa testesíti meg 2025 pozitív fordulatait, még ha végül nem is ő kapta a címet.
Magyar „Év Embere”: Kapu Tibor
Hazai szinten a közmédia Kapu Tibort választotta az Év Emberének. A szerző részletesen bemutatja, miért: nemzetközi űrmisszióban vett részt, tudományos kísérleteket végzett, és szimbolikusan is „felemelte” Magyarországot. Kapu Tibor mondatai – különösen az „15 millió magyar emelt ma idáig” – azért is hatnak erősen, mert elfojtott, mégis mélyen élő nemzeti igazságokat fogalmaznak meg.
De miért nem Szoboszlai Dominik?
Felmerül Szoboszlai Dominik neve is, mint lehetséges év embere, hiszen nemzetközi futballsztárként újra rangot adott a „magyar” névnek. A szerző azonban indokolja, miért nem ő lett a választott: pályája nem 2025-ben indult, korábban már több díjat kapott, és a magyar válogatott kudarcai is árnyalják a képet.
A „meglepetés” jelölt: Hunyadi János
A szerző egyik meglepő jelöltje Hunyadi János történelmi alakjához kötődik – pontosabban a róla készült, nagy sikerű tévésorozathoz. A film kapcsán Hunyadi 2025-ben valóságos kulturális jelenséggé vált: a sorozat tömegeket ültetett a képernyők elé, visszaadta a hitet a magyar filmgyártásban, és kézzelfoghatóvá tette a „nemzeti nagyság” fogalmát.
Rögtön felvetődik a kérdés: pontosan ki vehetné át Hunyadi nevében a díjat – a főszereplő, az író, a rendezők vagy akár egy mellékszereplő? Egy konkrét jelenetet a szerző külön kiemel, mint a történelmi magyar erő és önazonosság sűrített megjelenítését.
Hétköznapi hősök: a zebegényi polgármester
A cikk utolsó harmada elfordul a nagyszabású teljesítményektől, és a Mediaworks gyakorlatát említi, ahol a hétköznapi emberek – mentősök, önkéntesek – is megkaphatják az Év Embere címet.
A szerző saját, szubjektív választása azonban a zebegényi polgármester, aki megtiltotta a halloween-i tökfaragást a falu főterén, kulturális önvédelemre hivatkozva. A szerző ezt bátor, identitásvédő döntésként értékeli, különösen egy olyan korban, ahol a „kötelező tolerancia” gyakran felülírja a helyi hagyományokat. A botrány és a médiatámadások szerinte épp azt bizonyítják, hogy a polgármester „valamit nagyon jól csinált”.
A teljes írás – a maga utolérhetetlen ironikus hangvételével – az MKDSZ honlapján olvasható.
