Megalakult Donald Trump Béketanácsa Orbán Viktor részvételével

Az eredeti elképzelés szerint a tanács a Gázai övezet háború utáni irányítását és újjáépítését koordinálná, ám a nyilvánosságra került dokumentumok alapján a hatásköre ennél jóval szélesebb.

A Béketanács a globális konfliktusok kezelésében is szerepet vállalna, így az ENSZ alternatívájaként vagy kihívójaként jelenhet meg a nemzetközi politikában. A testület első elnöke maga Donald Trump lenne, aki jelentős jogkörökkel rendelkezne, többek között vétójoggal és a tagság felfüggesztésének lehetőségével.

A tagság alapértelmezésben három évre szól, de az országok egymilliárd dollár befizetésével élethosszig tartó tagságot is szerezhetnek. A Béketanács végrehajtó testületében több befolyásos politikus kapott helyet, köztük Marco Rubio amerikai külügyminiszter, Steve Witkoff különmegbízott, Tony Blair volt brit miniszterelnök és Jared Kushner.

A Fehér Ház tájékoztatása szerint az ötven meghívott országból eddig mintegy 35 vezető jelezte csatlakozási szándékát. A csatlakozók között több közel-keleti állam található (Izrael, Szaúd-Arábia, Katar, Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Jordánia, Egyiptom), valamint NATO-tagként Magyarország és Törökország is.

A csatlakozók között szerepel még Örményország és Azerbajdzsán is, amelyek korábban amerikai közvetítéssel kötöttek békét.

 

Ezzel szemben több nyugati ország – például Norvégia, Svédország és Franciaország – elutasította a csatlakozást, míg Kanada, Németország és Nagy-Britannia kiváró álláspontra helyezkedett. Franciaország döntésére Trump vámfenyegetéssel reagált. Különösen vitatott Belarusz csatlakozása, amely egyes európai államok számára elfogadhatatlan.

Oroszország és Kína – az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai – egyelőre nem döntöttek a belépésről. Vlagyimir Putyin megerősítette, hogy Moszkva meghívást kapott, és jelezte: kész lenne egymilliárd dollárt befizetni, akár az Egyesült Államokban befagyasztott orosz vagyon terhére. A cikk címe szerint Putyin akár a teljes befagyasztott vagyont is Ukrajna (Zelenszkij) rendelkezésére bocsátaná, bár ennek részletei és jogi alapjai továbbra is kérdésesek.

Orbán Viktor részvétele a Tanácsban egyértelműen Magyarország növekvő nemzetközi súlyát jelzi.

A magyar miniszterelnök közösségi oldalán hangsúlyozta: Magyarországnak békére van szüksége a fejlődéshez, ezért csatlakozott az alapító országokhoz. A háború inflációt, szankciókat, magas energiaárakat és gazdasági visszaesést okoz, amelyek veszélyeztetik az elmúlt másfél évtized eredményeit.

 

A miniszterelnök kiemelte, hogy Magyarország minden olyan nemzetközi kezdeményezést támogat, amely a háborúk megelőzését, a biztonságot és a stabilitást szolgálja. Ennek jegyében vesz részt a davosi eseményeken és az azt követő brüsszeli tárgyalásokon is.