Magyarország-Írország - korszakot nyitó vereség

Már az örmények ellen is látszott, hogy baj lesz a végén. Akkor az örmény csatár elbotlott a saját lábában. Az ír támadó nem tette meg ezt a szívességet, két bamba hátvédünk között betört és gólt talpalt.

Jó a válogatottunk, de nem éri el azt a szintet, amelyet a szurkolótábor megérdemelt volna.

Azaz jó VOLT a válogatottunk. Hiszen már múlt időben lehet róla beszélni. Ez a gárda így nem állhat föl a jövőben barátságos mérkőzésen sem. Csupa hallatlanul lelkes, rokonszenves magyar fiatal. Kiváló és rokonszenves szövetségi kapitány.

Sajnos megbuktak: szembejött velük a valóság.

Noha csak egy góllal kaptunk ki, ez az eredmény annyira drámai, mint a korábbi korszakzáró vereségek.

1969-ben Marseilles-ben „jöttek a csehszlovákok, jöttek a csehszlovákok” egészen a 4:1-ig, és kipenderítettek bennünket a vb-ről.

1986-ban ott voltunk, ám Irapuatóban egy hatost kaptunk a szovjetektől, s ez a vereség korszakot zárt, nyitni nem tudott, mert több éves válság követte. Sok magyar gyerek ekkor fordult el a futballtól.

1998-ban Csank János csapata az Üllői úton maradt alul 7:1-re a jugoszlávoktól.

2013-ban Amsterdam következett: 8:1-es zakó a hollandoktól, az akkori szövetségi kapitány még meccs közben lemondott.

Emiatt a mostani 3:2-es vereség miatt nem feltétlenül kell lemondania Rossinak, de ez könnyen bekövetkezhet.

Valószínűleg lezárult a Rossi-korszak.

Voltak nagy eredményei, talán sikerei is. Az, hogy egy válogatott meccsen majdnem megtelik a Puskás Aréna, hatalmas és örömteli eredmény. Az, hogy az angolokat négy-nullra lenyomtuk, történelmi siker.

Rossival szintet lépett a válogatott.

Most azonban még egy szintet kellene lépnie, és kérdés, hogy Rossi ezt vállalja-e.

Fölvetődik Csányi Sándor kérdése is.

A kiváló bankár történelmi jelentőségű infrastruktúra-fejlesztést hajtott végre: a magyar futballsikereket „műszakilag megalapozta.” A lényeg azonban nem változott, a magyar futball továbbra is bukdácsol. Nem az Aranycsapatét, még Alberték szintjét sem közelíti meg. Az MLSZ-elnök valószínűleg pótolhatatlan hosszú ideig, hiszen nagy gazdasági ereje – és tudása -, a nemzetközi futballvilágba való beépítettsége utolérhetetlen előny a hazai futball számára.

Ha az infrastruktúrát külcsínnek mondjuk, akkor a belbecs az, ami hiányos.

Magyar futballszellem – ez az, amit nem tudott kikristályosítani sem az MLSZ, sem a teljes magyar futballvilág, és nem is látjuk e kikristályosítás mikéntjét. A célok körvonalazása talán segít.

A válogatottnak a 2028-as nagy-britanniai és írországi Európa-bajnokságra kell készülnie. Balgaság lenne azt mondani – ilyesmit már hallottunk -, csak a vb a fontos, az Eb feláldozható. A labdarúgók aranymondása: mindig a következő meccs a legfontosabb. Az Eb-re már az új csapatnak kell készülnie.

A 2030-as spanyolországi, portugáliai, marokkói – a nyitómeccset tekintve uruguayi – vb-n ott kell lennünk a 48 csapat között. Olyan szövetségikapitány-jelölttel, aki úgy fogalmaz, hogy ez nem feltétlenül elvárható, szóba sem kell állnia az MLSZ-nek.

Ez a szintet lépő csapat nem lesz teljesen új gárda. Nézzük csak az írek ellen pályára lépőket.

Dibusz – A 35 éves játékos csúcson van, itt kell – legalábbis a válogatottságot – abbahagynia. Kapusból külföldön játszó fiatalok is rendelkezésre állnak.

Nego – A 34 éves futballista az örmények ellen gyengén, az írek ellen nagyszerűen játszott – érthetetlen a lecserélése –, nem a jövő embere.

Mocsi – Miatta kaptuk a 3. gólt – elaludt. E futballtörténelmi jelentőségű hiba miatt nem szabad a válogatott közelébe engedni.

Orbán – Kiváló centerhalf, nem a jövő embere.

Szalai A. – A 27 éves játékost a keretben kell tartani.

Kerkez – Alapembere a jövő válogatottjának.

Schäfer – Alapembere a jövő válogatottjának.

Ötvös – Nem éri el a válogatottság szintjét.

Szoboszlai – Alapembere a jövő válogatottjának.

Lukács – a 29 éves játékost a keretben kell tartani (érthetetlen az írek elleni meccsen való lecserélése).

Styles – Nem éri el a válogatottság szintjét.

Tóth A. – Alapembere a jövő válogatottjának

Bolla – Nem éri el a válogatottság szintjét,

Sallai – Alapembere a jövő válogatottjának

Redzic – A keretben kell tartani.

Varga B. – A 31 éves játékossal az Európa-bajnokságig feltétlenül számolni kell, talán utána is.

Válogatottunkra 2026-ban tíz meccs vár, négy felkészülési és hat Nemzetek Ligája-mérkőzés. Lényeges, hogy ezeken az összecsapásokon is a futball lényege: a győzelem számítson. Nem a tizenegy legjobbat, hanem a legjobb tizenegyet kell a pályára küldeni. A fiatal játékosok beépítése csak a harmadlagos szempont lehet. Minden meccset meg kell nyerni, ez az egyetlen szempont.

Minthogy válogatottunk leszerepelt, a klubfutballra kell összpontosítanunk. Magyarországnak minden évben négy csapattal kell jelen lennie az Európai kupavilágban. A Ferencvárosnak a Bajnokok Ligájában, nemcsak a csoportkörben, hanem az egyenes kieséses szakaszban. Egy másik csapatnak, valószínűleg a Győrnek az Európa-ligában kell szerepelnie, szintén túljutva a csoportkörös szakaszon. Két következő csapatnak a Konferencia-ligában – tréfásan Konfetti-ligában – kell küzdenie, túljutva a csoportkörön.

Jelenleg csak két klub alkalmas nemzetközi szereplésre: az FTC és az ETO. Mind a kettőnek jelentős fejlődésen kell gyorsan átmennie, hogy küldetését teljesíthesse. Elsősorban a keretet kell kiegészíteni 3-4 csúcsjátékossal, jelenleg ugyanis a „jó közepes” az a színvonal, melyet az összevásárolt játékosok elérnek.

A Konferencia-ligás két csapat vélhetően az MTK és az első osztályba visszajutó Honvéd lehet. Itt lényeges, hogy a két klub határozottan kitűzze maga elé a célt, és belső fejlesztését a profizmus ismérveinek megfelelően irányítsa (a Győr példája igazolja, hogy ez lehetséges).

Jelenleg torzulás mutatkozik az NB I tabelláján, annak első helyén a nemzetközi szereplésre teljesen alkalmatlan Paks áll. A klub két egymás utáni évben is azzal magyarázta a kupából való kiesést, hogy még nem tart a magyar bajnokság, a játékosok lábában nincs tétmeccs. Ezt a „nehézséget” egy általános iskolai hatodik osztályos tanuló is meg tudná oldani edzői képesítés nélkül. Ennél is súlyosabb szemléleti gondról árulkodik, hogy a félmúltban a csapat szikrázó lelkesedéssel megverte a Ferencvárost a Magyar Kupa döntőjében, a következő meccsen azonban hazai pályán négy-nullra kikapott egy román másodosztályú csapattól. Emiatt az edzőnek azonnal le kellett volna mondania, ez azonban máig nem történt meg.

Az érintett csapatok feladata, hogy a tabella képét a pályán elért eredményekkel javítsák.

Mintegy tíz évvel ezelőtt nyilatkozta a magyar miniszterelnök, hogy válogatottunknak a világ tíz első válogatottja közé kell kerülnie. Óhaját sajnos azóta sem ismételte meg. Rögzíthetjük azonban, hogy ennek a célnak az elérése a következő négy évben nem várható.

Még ebben az évszázadban várható azonban, ha körülnézünk a mai négyéves gyerekek között, és futballóvodákban kezdjük el kialakításukat. Akkor jó esélyünk nyílhat rá, hogy 16 év múlva magyar világklasszisokkal nézhessünk farkasszemet. Ha akadémiáink továbbra is csak a14 éves fiúkkal kezdenek el foglalkozni, akkor 16 év múlva is ott tartunk, ahol most.

Kép: Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya sajtótájékoztatót tart, miután csapata 3-2-re kikapott Írországtól a Puskás Arénában játszott labdarúgó világbajnoki selejtező mérkőzésen 2025. november 16-án. MTI/Hegedüs Róbert