Irán az élen, Magyarország a józanabbak között az antibiotikum-fogyasztásban
Szerző: Gerzsenyi Krisztián
2025. november 9. 17:37
Miközben Iránban háromszor annyi antibiotikum fogy, mint a világátlag, Magyarország a józanabb országok közé tartozik. A friss adatok szerint hazánk 15 napi adagot használ ezer lakosonként, amivel a skandináv országok szintjén, a 41. helyen áll a globális rangsorban.
Egy friss, a Our World in Data és a One Health Trust adataira épülő nemzetközi elemzés szerint Magyarország a 41. helyet foglalja el a világ országai között az antibiotikum-használat tekintetében. A hazai érték 15 napi meghatározott adag (DDD) ezer lakosonként, ami a fejlettebb európai országok alsó-középmezőnyébe sorolja hazánkat.
A vizsgálat a gyógyszerfogyasztást definiált napi adagban (defined daily dose - DDD) méri ezer lakosra vetítve, így pontos képet ad arról, milyen mértékben alkalmaznak antibiotikumokat világszerte. Az adatok 2022-ből származnak, és a WHO GLASS rendszerén keresztül gyűjtött, egységesített statisztikákon alapulnak.
Irán antibiotikumőrülete
A lista élén Irán áll, ahol 68 DDD jut ezer emberre - ez több mint háromszorosa a globális mediánértéknek (18 DDD). A magas fogyasztást a laza gyógyszerfelírási szabályok és a vény nélküli antibiotikum-hozzáférés magyarázzák.
Egy nemrégiben készült tanulmány szerint Iránban az ambuláns antibiotikum-receptek közel fele indokolatlan volt.
Az iráni értéket Dél-Afrika (51 DDD) és Egyiptom (50 DDD) követi, de még olyan alacsonyabb jövedelmű országok is, mint Banglades vagy Tanzánia, 35 DDD fölötti értékeket mutatnak – többet, mint bármely uniós tagállam.
A szakértők szerint a magas antibiotikum-fogyasztás mögött két fő tényező állhat: a betegségek nagyobb aránya vagy a gyógyszerek túlhasználata. Az utóbbi különösen gyakori a gyengébb egészségügyi ellátórendszerrel rendelkező, fejlődő országokban, ahol a patikák és az informális árusok szinte korlátozás nélkül értékesíthetnek antibiotikumokat.
Európában nagy a különbség észak és dél között
A kontinensen belül jól látható a különbség az északi és a déli országok között. Franciaország, Málta, Olaszország és Spanyolország esetében 24-25 DDD körüli értéket mértek, míg Dánia, Norvégia és Finnország mind 15 DDD alatt maradt.
A szakértők szerint a különbségek hátterében kulturális eltérések, a nemzeti egészségügyi stratégiák és a szűk spektrumú antibiotikumok elérhetősége állhatnak.
Az Egyesült Államok a 23. helyen
Az Egyesült Államokban az antibiotikum-használat 22 DDD ezer lakosonként, ami a 23. helyet jelenti a vizsgált ország között. Az amerikai érték magasabb, mint például Kanadáé (15 DDD) vagy az Egyesült Királyságé (20 DDD), de alacsonyabb, mint több dél-európai országé.
Az amerikai egészségügyi hatóságok szerint az ambuláns antibiotikum-felírások 2011 és 2019 között 13%-kal csökkentek, főként a vírusfertőzések helytelen kezelését célzó kampányok hatására.
Ennek ellenére az Egyesült Államokban még mindig minden harmadik recept feleslegesnek minősül.
Magyarország mérsékelt fogyasztó
A 15 DDD-s magyar érték összhangban van a skandináv országokkal, és jóval alacsonyabb, mint Dél- vagy Kelet-Európa egyes államaié. Ez azt jelzi, hogy a hazai antibiotikum-felhasználás nemzetközi összevetésben viszonylag visszafogott, bár a szakemberek szerint a helytelen alkalmazás és az öngyógyítás továbbra is kihívást jelent.
A WHO és az Our World in Data kutatói arra figyelmeztetnek, hogy az antibiotikumok túlhasználata világszerte felgyorsítja a gyógyszerrezisztens „szuperbaktériumok” kialakulását, amelyek komoly közegészségügyi kockázatot jelentenek.
Az adatok az Our World in Data és a One Health Trust elemzéseiből származnak, a WHO GLASS (Global Antimicrobial Resistance and Use Surveillance System) adatbázisának felhasználásával.
Főkép: Antibiotikum gyógyszerek Fotó forrása: Freepik
Címkék:
