Íme a Tisza-adó részletei!

Szerző: Barát János
2025. november 25. 15:35
Magyar Péternek papírja van róla: a Tisza Párt 1300 milliárdos adóemelést és megszorításokat tervez. Az egyházi támogatásokat 40%-kal csökkentenék.

Adó- és járulékemelések a Tisza Párt programjában

Az Index birtokába került egy több száz oldalas gazdasági háttéranyag, amely a Tisza Párt „Magyarország 2027–2035 közötti konvergenciaprogramjaként” hivatkozik magára. A dokumentum markáns baloldali fordulatot és jelentős költségvetési átalakításokat vetít előre.
 
A tervezet szerint a párt évente mintegy 1300 milliárd forint többletbevételt teremtene elő különböző adó- és járulékemelésekkel.
 
A javaslat az adórendszer teljes újragondolását célozza: megjelennének a progresszív személyi jövedelemadó-kulcsok, csökkennének a családi adókedvezmények, és új vagyonadó is bevezetésre kerülne. A vállalatokat érintő tervek sem enyhébbek: a társasági adó kulcsa 25 százalékra emelkedne, a tőkejövedelmek adóterhelése pedig számottevően nőne.
 
A bér- és jövedelemadózást érintő elképzelések között több kulcssáv is szerepel, köztük 15, 22 és akár 33 százalékos adókulcsok. A tervezet az állam szerepének jelentős erősítését hangsúlyozza, és egy olyan újraelosztó modellt vázol fel, amely a társadalmi egyenlőséget helyezné a középpontba.
 
A kormánypártok élesen bírálták a kiszivárgott anyagot, hangsúlyozva, hogy a Tisza Párt programja széles körű adóemeléseket és megszorításokat eredményezne.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke ezzel szemben azt állítja: a dokumentum nem tekinthető hivatalos gazdasági programnak, és a párt nem készül adóemelésekre. (Ismerjük a Tarr Zoltán által kikotyogott alapelvet: a választásokig nem beszélünk róla, utána bármit lehet). 

A Tisza Párt radikálisan csökkentené az egyházi támogatásokat

A Tisza kormányra kerülése esetén drasztikusan, mintegy 40 százalékkal csökkentené az egyházaknak juttatott állami támogatásokat is.
 
A dokumentum összesen 257 milliárd forintos megvonást irányoz elő az egyházi finanszírozás területén. A tervezet alapján az egyházak a jövőben kizárólag olyan támogatásokhoz juthatnának hozzá, amelyek közvetlen közfeladat ellátásához kapcsolódnak – ilyen például az oktatás, a szociális szolgálat vagy a karitatív tevékenység. A hagyományos egyházi működésre, hitéleti célokra fordított összegek így jelentősen szűkülnének.

Podcast