Felmérés: Tovább nőtt a bevándorlással szembeni elégedetlenség Németországban

Az Allensbach Intézet éves „Biztonsági jelentése” (Sicherheitsreport) azt vizsgálja, mi aggasztja leginkább a német társadalmat. A kutatás eredményeiről a Neue Zürcher Zeitung számolt be. A felmérés egyik legfontosabb megállapítása szerint a lakosság egyre kritikusabban viszonyul a bevándorláshoz. A megkérdezettek 61 százaléka úgy nyilatkozott, hogy túl sok külföldi él Németország területén.
Egyre több német gondolja úgy, hogy túl sok migráns él az országban
Ez az arány tavaly még 58 százalék volt, vagyis egy év alatt tovább nőtt a bevándorlással szembeni elégedetlenség. Még erősebb az elutasítás a menedékkérőkkel kapcsolatban:
a válaszadók 68 százaléka szerint túl sok migráns tartózkodik az országban.
A felmérésből az is kiderül, hogy 63 százalék komoly aggodalommal figyeli az erőszak és a bűnözés esetleges növekedését.
A lap megjegyzi: a bűnügyi statisztikákban a menedékkérők aránya az átlaghoz képest magasabb, ami összefüggést mutathat a migrációval kapcsolatos félelmekkel.
Renate Köcher, az intézet ügyvezető igazgatója szerint sok polgár érzékeli, hogy ma már kevesebb menekült érkezik Németországba, ugyanakkor az elmúlt évek nagyrészt ellenőrizetlen bevándorlása miatt kialakult bizonytalanság továbbra is meghatározó. Mint fogalmazott: az „irányítatlan migráció” emléke még mindig erősen hat a közvéleményre.
Háborús félelmek a csúcson
A felmérés azt is kimutatta, hogy a németek legnagyobb félelmét az orosz-ukrán háború váltja ki.
A megkérdezettek 78 százaléka „nagy aggodalommal” tekint a konfliktusra, míg 69 százalék attól tart, hogy Németország is belesodródhat egy katonai összecsapásba. A válaszadók 49 százaléka személyesen is fenyegetve érzi magát – ez a legmagasabb érték a kutatás 2013-as indulása óta.
A békét leginkább fenyegető államként a megkérdezettek 81 százaléka Oroszországot nevezte meg. A második helyen 65 százalékkal az Egyesült Államok áll.
A felmérés emlékeztet: az amerikai katonai jelenlét a hidegháború idején Németország biztonságát szolgálta, és ma is elrettentő erőként értékelik.






