Európa-érem - A hazaszerető újságírók legrangosabb elismerése
Ebben az évben a huszonhetedik alkalommal nyújtották át a hazaszerető újságírók legrangosabb díját, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány által szervezett Európa-érmet. A kitüntetett Bánó Attila publicistáról, történelmi ismeretterjesztő könyvek szerzőjéről a civil szervezet elnöke, a díj alapítója: Molnár Pál mondott laudációt.
„Csakis az európai kultúra hagyományainak tiszteletén, a nemzeti érdekek bátor szolgálatán, a tagállamok közötti összetartáson és szolidaritáson alapuló új Európa lehet sikeres és életképes” – fogalmaz egy cikkében Bánó Attila. Ez a kontinentális kitekintés olyan szerzőtől származik, akitől korábban azt tudhattuk meg, hogy a magyar históriában legalább 162 meghökkentő eset történt. Bánó Attila ugyanis nem kevesebb, mint négy könyvet írt történelmünk hökkenetet okozó fordulatairól.
Ő maga is néhány fordulaton keresztülment. Én mint kiváló karikatúristával ismerkedtem meg vele még a múlt század nyolcvanas éveiben. Igen, abban az évtizedben – Budapesttől Sopronig – hét önálló kiállításon mutatta be alkotásait.
Még a kilencvenes években is rajzolt, egyik leghíresebb művén az Árpád vezért pajzsra emelő figurákat mutatta be 1991-ben egy gyöngyösi hetilapban. Göncz Árpádot ugyanis figurák emelték fel, akiknek semmi közük nem volt a hét vezér nemességéhez. Karinthy Frigyes Így írtok ti című könyvét idézi a karikatúra. A nagy humorista ugyanis olyan irodalmárokat is kitüntetett szarkazmusával, akiket már rég elfelejtettünk volna, ha nem szerepelnének a híres Karinthy-műben. A Bánó-karikatúrán is olyan ábrázatok láthatók, amelynek viselőit már elfelejtettük volna, de azért még felismerjük őket.
Attila a bajorországi Deggendorfban született 1945-ben, majd 18 évvel később Budapesten érettségizett. 1975–1989 között ismeretterjesztő könyveket illusztrált, hanglemez- és könyvborítókat, plakátokat, bélyegeket tervezett. 1992−2007 között a Magyar Újságírók Közösségének elnökségi tagja, 2004–2006 között titkára, 2006–2007 között elnöke. A Móricz Zsigmond Újságíró Iskola oktatója volt. 1998–2002 között a Kis Újság felelős szerkesztője, 1999–2003 között a Magyar Televízió kuratóriumának elnökségi tagja volt a Kisgazdapárt képviseletében. 2003-ban a Keresztény Élet külső munkatársaként dolgozott. 2006-tól, a folyóirat megszűnéséig a Múlt és Jelen felelős szerkesztője volt. 2000-ben, újságírói munkásságáért, az Igazolt Magyar Szabadságharcosok Világszövetségétől megkapta a Hűség a Hazához érdemkeresztet. A Protestáns Újságírók Szövetségétől pedig Rát Mátyás életműdíjat kapott.
Molnár Pál és Bánó Attila az Oktogon Tükörteremben
Íróként először magyar ösvényre lépett: 1996-ban a Püski adta ki Magyar ösvény című kötetét. Ezen a kanyargós erdei úton csaknem húsz kötetig jutott el, tavaly jelent meg Gróf Tisza István, a vértanú címmel kötete, majd az Észak-Erdély hazatér című alkotása. .
Ha Attila életének tényeit nézzük, mindenképp szembeötlik két olyan érték, amelyek az utóbbi 35 évben nem tartoztak a divatos, a felkapott, a fősodor nyilvánosság által fényezett különlegességek közé. Ez a két érték a hazaszeretet és a kereszténység. Voltak olyan időszakok, amelyekben ezek vállalásához még bizonyos fokú bátorság is kellett. Még az önsorsrontás kockázatát is vállalta, aki hazafiként és Krisztus követőjeként mutatkozott. Attila beleállt ebbe a rizikóba: könyvet írt Vitéz nagybányai Horthy Miklós, a hazafi címmel. Itt nemcsak a szélsőség által támadott történelmi alakot emeli fénybe, hanem még ki is tünteti a hazafi minősítéssel. Ez a könyv 2023-ban jelent meg, ám már jóval korábban, 1984-ben bélyegterveket alkotott – jellemző témaválasztással – Honfoglaló magyarok művészete címmel. 2009-ben olyan könyvet írt, amelynek már a címében három kitagadott érték ragyogott fel: A magyar nemes vitézsége.
Műveivel az akkori nyilvánosságban célponttá válhatott volna, az Istentől kapott talentumok között azonban Attilánál ott volt a bölcsesség is, amely lehetővé tette a finom egyensúlyozást, a Szkülla és Kharübdisz közötti szűk szoroson való, többé-kevésbé sértetlen áthajózást. Így Attila meg tudta őrizni lelki egészségét, amelynek elevenen tartásával ma – a könyvek mellett – kiváló publicisztikákat ír, és így válik hasznossá a társadalom, a magyar nemzet számára. Egy sajtónyilatkozatából kitűnik, hogy számára a hasznossá válás fontos, karikatúristaként, könyvíróként, publicistaként is szolgálni akarta és akarja azt a közösséget, amelyikbe az Isten beleteremtette: a magyarságot. A szűkebb közösség nagyszerűségét is fénybe állítja: Családban a nemzet címmel a felföldi Bánó família nyolc évszázados históriájáról írt kötetet.
A tágabb közösség: Európa is jelentőségteljes számára, ez derül ki publicisztikáiból: ezekben az írásokban gyakran rámutat arra a deficitre, amely az Európai Unió mai brüsszeli vezetőit jellemzi: pont az európaiság hiányzik ezekből a sokféle gyanúval körülfehőzött politikusokból.
Figyelemre méltó Attila önuralma: az említett politikusokról ugyanis hiánytalan tisztelettel ír. Leírja, hogy mit művelnek, de nem szalad meg kezében a toll: megmarad az elemi emberi tiszteletmegadás arcvonalain belül. Talán ez is az európaiság egyik fontos tartalma.
Az Európa-érmes újságíró
Humorérzékét karikatúristaként is csillogtatta, írásbeli humora is felfénylik, és ebben is megőrzi finomságát, a sértő humortól távol tartja magát.
Ma a Magyar Nemzet publicistájaként van jelen a nyomtatott és az online sajtóban, időnként interjút ad a Gondolának és a Présháznak, ez utóbbi megszólalásai jeles háttérismeretről, ritka éleslátásról tanúskodnak.
Éppen ez a tisztánlátás mondatja ki vele: Magyarország a területét és a népességét tekintve eltörpül a nagyokhoz képest, de 1100 éves államisága, kulturális ereje, előremutató, józan kormányzati politikája jócskán túlmutat fizikai méretein és gazdasági súlyán. Attila szavaiból bátran levonhatjuk azt a következtetést, hogy hazánk a leginkább európai ország. Ennek tisztázásáért is megérdemli Bánó Attila az Európa-érmet.
Képek: Gondola
