Életmű Díjat kapott a magyar innovációs mozgalom atyja: Pakucs János
A jelentős civil szervezet alapítójának, tiszteletbeli elnökének Életmű Díjat adományozott a Magyar Innovációs Szövetség. Dr. Pakucs János mérnök és közgazdász, a rendszerváltást követően több innovációhoz köthető tisztséget töltött be, 1991-től az akkori Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tagja, 2015-től a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal mellett működő Innovációs Testület elnöke. 1987–1997-ig a BME meghívott előadója, 1994-től a BME Társadalmi Szenátusának létrehozója, majd elnöke. 1995-től a BME mellett működő Pro Progressio Alapítvány alapító elnöke, amely minden évben 1000–1500 kiemelkedő képességű tehetséges fiatal hallgatóval és oktatóval köt ösztöndíj szerződést. Őt kérdezte a Gondola.
- Elnök úr, eredmény vagy siker, hogy az Ön által három évtizede megalapított innovációs civil szervezet után, annak kiderjedő működésével egyidejűleg minisztérium is viseli az innováció nevet, és ez az állami apparátus is lendíteni próbál az ionnovációs folyamaton?
- Ez mindenképpen eredmény. Siker akkor lenne, ha Magyarország innovációs teljesítménye az Európai Unió élvonalához közelebb került volna, sőt akár a távol-keleti sikergazdaságok tapasztalatait figyelembe véve eisősorban a tudományos kutatás és az oktatás területére sokkal jobban koncentrált volna. Az már egyértelműen jó, hogy az állam az utóbbi években nem csak szóban, hanem tettekben is fölismerte az innováció jelentőségét, és annak felpörgetését többek között már minisztériumi szinten koordinálja egy minisztérium. Az innovációt koordináló minisztérium szorosan együtt működik a gazdaság képviseletét biztosító Magyar Innovációs Szövetséggel. A Szövetség jelentős civil szervezet, és benne azok működnek közre, akik lelkesednek az innováció ügyéért, értenek hozzá és már eredményeket - sőt sikereket is - értek el. Lényeges, továbbá hogy a minisztréium szakapparátusában is az ügyért lelkesedő, tehetséges munkatársak tevékenykedjenek.
- Az egykori diák innovációs díjazottak ma meglett emberként, cégvezetőként serénykednek az innovációs folyamatok előrevitelén. Hogyan lehet elérni, hogy az innovációs gondolkodásmód a vérében legyen a gazdaság egy-egy kulcsszereplőjének?
- Valószínűleg úgy, hogy ezek az emberek olyan környezetbe kerülhetnek, illetve kerülnek, ahol a vezető pozicióban meghatározó az innovációs gondolkodásmód, és az emberek egymásra is hatással vannak, egymást segítik, ötleteket, módszereket adnak át, és örülnek egymás sikerének. Az innovációs szemlélet, gondolkodásmód a vezető beosztású személyeknél legyen meghatározó feltétel, mert az innovatlv válllalatnál elsősoban a vezető határozza meg az elvárásokat, és rajta múlik, hogy az innovatív, kreatív emberek folyamatosan kapják meg az eredményeikkel arányos javadalmazást: ez is erősítse, hogy gondolkodása jó arányban fejlődik. Érdemes ezeket az embereket segíteni abban is, hogy nemzetközi kapcsolatrendszert alakíthassanak ki: ennek révén is gyarapíthassák tudásukat, és sikerélményekhez is jussanak.
- Az innováció nemzetegyesítő is, hiszen külhoni fiatalok is indulnak a Magyar Innovációs Szövetség versenyein, és kiemelkedő eredményeket érnek el. Távlatosan ez miért fontos a magyar gazdaság folyamatos erősödéséhez?
- Valóban, a külhoni magyar fiatalok is lelkesen bekapcsolódnak az innovációs értékek gyarapításába, elsősorban a kiírt pályázatok révén. Megdöbbentő, hogy mekkora tudást hoznak be a közös szellemi kincstárba. A nemzetegyesítés tekintetben jelentős hatás, hogy belső-magyarországi, sőt a Kárpát-medence más államaiban élő fiatalok együtt közös műhelymunkát alakítanak ki.
- Ön serény támogatója egy kulturális innovációnak is: az idén 30 éves Balassi Bálint-emlékkard nemzetközi irodalmi díjnak. Állandó résztevevője a kardceremóniáknak. A Bálint napján kiadott Balassi-kard lexikonban is külön szócikk mutatja be Önt. Műszaki emberként miért látja fontosnak a művészeti élet körüli innovációs pezsgést?
- A Balassi Bálint-emlékkard megfelel az innováció jellegzetességeinek. Ötletből indult ki. Ám ez az ötlet egy folyamatot indított be, és immár harminc éve egyre nagyobb és nagyobb értéket képvisel. Újabb és újabb embereket kapcsol be a világ minden részéből: hiszen ez a magyar díj - egyedül a magyar díjak közül - mind az öt kontinensre eljutott. Elérte, hogy négy évszázad eltelte után immár arab nyelven is olvashatóak legyenek Balassi-versek: ez különösen nagy eredmény, hiszen mi magyarok 15 millióan vagyunk, az arabok pedig 450 millióan: azaz a kairói műfordító, Abdallah Al-Naggar sokszorosára növelte a Balassi-versek közönségét. Bekapcsolódtak zeneszerzők is, akik Balassi-verseknek adtak dallamot. Fiatal szavalók is bebocsáttattak a Balassi-folyamatba. Kialakult két különleges rendezvény: a szablyát áldó Balassi-mise és a kardceremónia. Ez a kiteljesedés az innovációs folyamatokra jellemző. Itt egy differencia van: ez a kulturális értékteremtés nem eredményez pénzbeli profitot. A kultúra világában ez - kevés kivétellel - jellemző, itt a profitot másban: az embereknek adott felemelő élményben kell azonosítani. Jómagam természetesen szívesen adok a szervezéshez tanácsot, segítem a kapcsolatépítést, és örömmel veszek részt személyesen a kardceremóniákon. Összeségében a Balassi-kard körül létrejött kultúra igazi nemzati érzést kialakító társadalmi innováció .
